Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

3. A TELEPJELENSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

62. kép: A 11. szelvény felszínrajzai Abb. 62: Die Oberflächenzeichnungen des Schnittes 11. alatta 2 méter mélységben laza, barnás, kagylókkal teli föld következik. Gödörfeltöltés (1. gödör). Erre épült a 2. ház, s részben ezt fedte az 1. ház is. " A megfigyelt jelenségeket valóban all. szelvény keleti metszetfala alapján lehet legjobban értelmezni (32. kép). Valójában négy házszintröl van szó, mint azt az ásató is megállapítja. E házakat véleményünk szerint azonos helyen felépített különböző települési szintekként kell értelmezni, melyek között kisebb-nagyobb feltöltési rétegek találhatók. A ház, pontosabban házpadló megújítása a sűrűbb periódusokban végzett sározást jelenti, mely esetleg centiméteres vastagságokat hozhat létre egy házon belül. A fent ismertetett házpadlók kétméteres rétegsora azonos helyen újraépített házakra utal (62. kép). Sajnos a metszet- és felszínrajzok alapján nem köthetők egyértelműen egymáshoz a 11. és a 12. szelvény jelenségei. A 12. és 13. szelvény felszínrajzainak sajátos mintázatát a ferde, valószínűleg az alattuk levő gödörfeltöltésen megsüllyedt házalapok ásónyomonként történt vízszintes elmetszései adják (63. kép). A12. szelvényben az 50-80 cm mélységben levő humusz alól két gödör indul, melyek alja valahol 175-190 cm mélységben lehetett. A legelső agyagszintet (12/la szint) 110 cm mélységben figyelték meg a déli és a keleti fal mentén (40. kép), mely 170 cm mélységben még megfigyelhető volt, alatta 175-190 cm mélységben nagyszámú edénytöredék került elő. Ez utóbbi feltehetően egy omladékréteg lehetett. A déli oldalon 220 cm mélyen rögzített 12/lb illetve 250 cm mélyen berajzolt 12/1 c szintek (41. kép) a nyugati metszetfal szerint egyazon ferde házpadló