Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)
1. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÁROKTŐ-DONGÓHALMON
A központi telitől egy árokszerü mélyedés választja el a nyugatra levő településrészt. Ez a mélyedés sötét, íves sávként jelenik meg a légifelvételen is (9. kép). Terepbejárásunk alkalmával szintén megfigyeltük ezt a mélyedést. Belőle régészeti leletanyag ugyanolyan intenzíven került elő, mint a környező területekről. Ennek oka az állandó talajmüvelés. Egyelőre nem eldönthető, hogy a mélyedés a füzesabonyi település mesterségesen létrehozott külső árka vagy egy természetes jelenség, melyet kihasználtak a bronzkori lakosok a központi településrész elhatárolására. A telitől északra a légifelvételen szintén látszik két halványabb folt (9. kép), ezek területén nem találtunk régészeti leletanyagot. így közvetlenül a teli lábánál egy keskeny sávban valószínűsíthető az északi részen a külső település megléte. A régészeti lelőhely kiterjedését az eltérő jellegű források alapján különbözőképp határozhatjuk meg. E különbség oka az intenzív mezőgazdasági művelés tényén túl az, hogy e helyen két eltérő korú település, valamint bizonyos időszakokban a központi telep mellett külső településrészek létével is számolnunk kell. Az általunk alkalmazott és kialakított térinformatikai rendszer másik előnye, hogy a metszet- és felszínrajzokat egységesen tudjuk kezelni (14. kép). Teli település esetében a számos egymás alatti felszínről készített rajz egymással, a metszetfallal illetve a szomszédos szelvények megfelelő mélységű felszínrajzaival való összevetése komoly feladatot ró a régészre. Mindez kiváltképp nehéz, ha az ásatást nem az ásató, hanem más dolgozza fel, akit személyes tapasztalatai és emlékei nem segítenek a dokumentáció rendszerezésében. Ugyan az ásatási napló leírásai és a metszet- illetve felszínrajzok az esetek többségében nem párosíthatok a jobbára ásónyomonként elcsomagolt leletanyaggal, de az írásos dokumentáció igen pontos megfigyelései és jellemzései jól azonosíthatók a rajzos dokumentáció adataival és jó alapot teremtettek a település szerkezetének rekonstruálásához.
