Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
A SZÁRNÉPÜLETEK OMLADÉKÁNAK LEÍRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
hasonlóan talán az itt élő remeték is a fent említett kolostorok valamelyikébe kerültek át. Kutatása A DAP az ismeretlen helyű remeteségek között tartja számon. 151 Tulajdonképpen ezeket az adatokat vette át Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf, akik az ismert forrás alapján Gönc és Regéc környékére tették a Szentháromság kolostort. 152 A regéci pálosok azonosításával kapcsolatban a Laszlovszky József által végzett kutatásokat, amelyek a Barát láz dűlőn feltételezte a hajdani regéci pálos kolostor maradványait, már bemutattam (66. kép). 153 De miután a Szt. Fülöp és Jakab remeteség romjait Óhuta közelében megtaláltuk a Barát láz-dűlő mint helyszín új értelmet nyert a Szentháromság kolostor meghatározásával kapcsolatban. A kolostor A Regéc falutól mintegy 1 km távolságban elhelyezkedő dűlő, ma irtásterület (3. és 8. térkép), nagy része legelő. Itt a távvezetéket követve földúton jutottunk el egy domb kiszélesedő hátára. Innen keleti irányban tovább haladva értük el azt a helyet, amelynek geofizikai felméréséről már szót ejtettünk. A régóta nem művelt terület kezd visszaerdősödni, ami a megfigyeléseink eredményességét nehezítette. Minthogy a területen romokra utaló földfelszíni nyomokat nem találtunk, elvégeztük a dombhát teljes bejárását. Ennek során előbbi helyszíntől keletre egy fenyőerdő határán kb. 100 méter távolságban nagy kiterjedésű, törtkövekkel borított területet találtunk. Ettől nem messze, már a fák között kövekből álló (szárazon rakott?) kősorokat figyeltünk meg (68. kép), de kötőanyag nyomára nem akadtunk. Ásatás hiányában nem eldönthető, hogy ezek a földfelszíni nyomok összefüggésbe hozhatók-e egy korábbi épület maradványaival. Leleteket az intenzív kutatás ellenére sem találtunk. A kolostor közvetlen környezete Az 1412-es oklevél, ami a Szentháromság kolostor javainak használatát szavatolja a regéci, göncruszkai és gönci pálosoknak, megnevezi a köztük és a regéci várnagy között vita tárgyát. Ez egy kaszáló, amely az oklevélben „lapohus"- ként szerepel. 154 Ez a helynév 1412 után 1626-ban, majd 1678-ban újra feltűnt a forrásokban. 155 Regéc 1784-es kataszteri 151 DAP III., 308. 152 Guzsik-Fehérvári, 1980, 24.,86. 153 Lásd a regéci kolostornál leírtakat. 154 Bandi, 1985, 672., 6. 155 Mindkét adathoz: Kiss, 1988, 123. térképén is ábrázolták a Lapuhas-patak (jelenleg Lapupatak) partján, ahol falunak külső földjei voltak (24. térkép). Ez a helynév Regéétől északnyugatra ma is adatolható (5. térkép). Felmerül tehát a lehetőség, hogy az 1412-ben megjelölt kaszálót fent bemutatott hellyel azonosítsuk. A 17-18. századi adatolás mellett ezt támogatja a helyszín topográfiája is, mivel ez a terület a középkori oklevélben szereplő kolostorok és a regéci vár között, tulajdonképpen azok határán helyezkedik el, ugyanakkor a Szentháromság remeteség tartozékaként is elképzelhető. Az előző helyszíneken szerzett tapasztalatok szerint a kolostorok közvetlen közelében, viszonylag kis méretű gátak (kisméretű tavak) találhatóak (10., 18. és 61. kép),ezért szisztematikusan bejártuk azt a patakvölgyet, ami közvetlenül a kolostor feltételezett helyétől indul és alig néhány száz métert megtéve a Huta-völgyi patakba torkollik. Lefelé haladva a völgy kiszélesedő, torkolati részén az itt folyó patak vizét kis méretű erősen pusztult gát zárta el. Ma itt fordul a hegyek közé az erdészeti út. A patak vizét ez alatt betoncsőben vezették át, ugyanakkor a gát érintetlen maradt. A mögötte keletkezett meder mintegy 10 méter x 20 méter alapterületű. A gát északi oldala jobb állapotú, 5 méter talpszélességü, és mintegy 2 méter magas. Az átfolyó beszakadt, és valószínűleg ezzel együtt a déli töltés nagy része is elpusztult. Mindezek ellenére a patak vize ma is felduzzad, így a medret sekély tó tölti ki (67. és 69. kép). Összefoglalás Megfigyeléseinket összegezve, a Szentháromság kolostor lokalizálása esetén a remeteség épületeinek földfelszínen is mutatkozó nyomait nem találtuk, erre az ismert történeti adatok miatt nem is számíthattunk. 156 Nagyobb hangsúlyt kapott tehát a már ismertetett pálos kolostorok közelében megfigyelt külsőségek kutatása, amely ez esetben nem várt eredménnyel járt. A gát mellett a lokalizálás helyességét támogatja a „lapuhas" kaszáló meghatározása és nem utolsó sorban a dűlőnév „Barát /áz" 157 és a feltételezett helyszín ezen belüli elhelyezkedése, ami a regéci kolostorral mutat szorosabb kapcsolatot. A Szentháromság kolostor biztos meghatározására azonban az általunk alkalmazott módszerekkel nem vállalkozhattunk. Ezért szondázó ásatás hiányában mindez csupán feltételezés marad. 1412 a kolostort már elhagyták, feltételezhetően a 15. század elején az épület elpusztult. A remeteség rövid története ezen kívül erősíti azt a feltételezést, mely szerint nem feltétlenül készült maradandó anyagból. A láz szó itt, feltehetően irtás, irtvány értelemben szerepel! TESZ 2., 1970, 730.
