Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

KOLOSTOR ÉS KÖRNYEZETE AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN

hogy ennek eredményeit összevetve eredeti méréseinkkel elkészítsük a helyszín eddigi leghitelesebb dokumentációját.

162 Az így kapott kép sokkal pontosabb lett. A mérőpontok száma a korai felmérésekhez képest mintegy tízszeresére emelkedett. A műszer pontosságához pedig kétség sem fért A mért adatokat szintvonalas hálózatba illesztve sikerült kiértékelni (10. kép), így a romterület felmérése először vált térbeli információvá. Ezzel együtt bővült a mérhető terület nagysága. Annak ellenére, hogy a műszerrel rögzített információk az előbbieknél jóval objektívebb képet szolgáltattak a kolostorról, a terep helyes értékelése még mindig hangsúlyos része maradt az adatfelvételnek. Ezért az utolsó felméréshez mintegy előtanulmányként használtuk fel a korábbi alaprajzokat. A korai felmérések sajátosan torzképet szolgáltattak a romterületről. Az információk alaprajzi jellegűek voltak, céljuk azonban korántsem egy objektív térinformatikai felmérés volt. A helyszínt értékelve mutatták be, így minden egyes részlet nem jelent meg rajtuk. Hátrányuk, hogy az általuk rögzített információ pontatlan és alapvetően kétdimenziós. Térbeli értékelésükhöz ezért részletes fotódokumentáció szükséges. Előnyük viszont, hogy minimálisan 2 fő részvételével viszonylag rövid idő alatt elkészíthetőek. A módszer egyszerűségéből és minimális műszerigényéből (tájoló, mérőszalag) adódóan nehéz terepen is könnyen használható és a nagyobb távolságok méréséből keletkező pontatlanságok ellenére alkalmasak egy-egy terepjelenség értékelhető bemutatására. A műszeres felmérése regéci kolostor térbeli dokumentációját eredményezte.

163 A kép ezek után sokkal teljesebbé vált. A fenti méréssorozat esetén 3 fő 1 napi munkájára volt szükség. A munka alapját ez esetben is a helyszín alapos ismerete és megfelelő értékelése adta, aminek hiányában a mégoly látványos műszeres dokumentáció is tartalmazhat téves adatokat. Mindebből jól látszik, hogy minden eljárás az adott objektum megfelelő értékeléséből indul ki. A terep ábrázolása lehet egyszerű (vonalas, vagy buckás), illetve finomabb (térbeli). Az információ jelentéstartalma azonban közel azonos.

164 A jelentős különbség csupán a környezetben való megjelenítésben van, amelyre az egyszerű mérőszalagos módszerek alkalmatlanok.

1(0 162 A felmérést Holl Balázs (ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Térinformatikai labor) végezte lézeres mérőállomás segítségével. A mérésnél mi lézeres távmérőműszert használtunk, ami jelentősen leegyszerűsítette az adatbevitelt, illetve azok későbbi kiértékelését. Ugyanez optikai műszereknél jóval összetettebb, így azoknál a mérési idő és az utólagos szerkesztés esetén is a felmérésre fordított idő növekedését jelzi, még ha hasonló végeredmény is érhető el vele. 164 Ebből adódik a felmérések közti hasonlóság. L. 2.. 6-7. kép 165 Annak ellenére, hogy ezt a terepmunkák során nem alkalmaztuk, az ismertetett módszerek közé még egy feltétlenül beilleszthető. Ez ugyanis egy olyan köztes eljárás, amely jórészt fenti eljárások szerencsés tulajdonságait kapcsolja össze. Az úgynevezett „kisvárak" KOLOSTOR ÉS KÖRNYEZETE AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN A pálos kolostorok kutatása során korán kialakult az iskola, amely az egyes közösségek pontos lokalizálását, felmérését tekintette céljának és ez mind a mai napig meghatározóan topografikus szemléletet kölcsönöz a rend vizsgálatának.

166 A kutatók hamar ráéreztek a környezet és a kolostor egymásra gyakorolt hatásának jellegzetes formáira (helyválasztás, a kolostor mérete, fekvése, halastó megléte ás helyzete), olyannyira, hogy ezek megfigyelése és a pálos renddel kapcsolatos leírása, mára már közhelyszámba megy a szakirodalomban.

167 Az Abaúji-hegyalja településtörténetének forrásai és a táj együttesen remek hátteret biztosítanak a pálos közösségek és a környezet kölcsönhatásának alaposabb vizsgálatához. A kolostor és közvetlen környezete A remeteséggel felvállalt életmód, az ennek teret adni hivatott épület valamint a kiválasztott hely egymással való harmonizálását a pálos közösségek fő sajátosságai között tarthatjuk számon Ez alól a bemutatott abaúji csoport sem jelent kivételt. Regécen, a remeteség feltételezett romjai jól illeszkednek a környezet adta lehetőségekhez. Az épületek kicsik a természetes teraszt nem lépik túl (10. kép). Gönc esetén az épületek elhelyezkedése nagyon kimért. A kolostortemplom szentélye, illetve a szárnyépületek a meredek keleti leejtő peremére épültek (51. kép). Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a gönci kolostor építéstörténetének írásos forrásai és műemléki kutatása sem zárják ki az át-, illetve újjáépítés lehetőségét. Egy korábbi, kisebb épületcsoport elhelyezkedése pedig az és a pálos kolostorok kutatása sok hasonlóságot mutat, ugyanis meghatározó a topográfiai értékelés és hasonló súllyal jelennek meg a lokalizálás problémái. Az objektumok száma a pálos kolostorokét többszörösen túlhaladja. Funkciójuk, jelentős részüket eredendően az extrém környezethez köti. Ezért topográfiai kutatásuk gyors és a terepen könnyen alkalmazható felmérési módszert igényel. Az itt használt lejtszöges optikai műszer, melynek kidolgozása Nováki Gyula nevéhez köthető, erre kiválóan alkalmas. Kis méretű (tenyérnyi), nehéz terepen is használható. Az ezzel a módszerrel végzett felmérés a szalagos méréseknél jóval pontosabb. Az így rögzített adatok térbeli információk. Ugyanakkor a fixállású lejtszöget, illetve távolságot mérő műszereknél pontatlanabb. A felmérések látványos bemutatását 1. Terei 1998. Ádám 1883., Guzsik, 1979., Fehérvári, 1979., Guzsik-Fehérvári. 1980, Guzsik-Fehérvári, 1981. Az előző lábjegyzetben felsoroltakon kívül lásd még: Ádám, 1878., Ádám. 1886., Ádám, 1888a.. Ádám, 1888b., Györffy 1956., Hervay, 1984, 170-171., Számadó, 1989., Kovalovszky, 1992., Lázár, 1992., Knapp, 1994., Lázár, 1994.. Miklós, 1994., Miklós, 1997.