Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
A SZÁRNÉPÜLETEK OMLADÉKÁNAK LEÍRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
42. kép. A torony északi fala északról Fig. 42. Gönc, the northern wall of the tower, from north 43. kép. A torony nyugati fala nyugatról Fig. 43. Gönc, the western wall of the tower, from west 44. kép. Boltozatlenyomat az ész.aki hajófalon északnyugatról Fig. 44. Gönc, the imprint of vaulting on the northern wall of the church, from northwest A torony nyugati oldalán emeleti helyiségekre utaló nyomot nem találtunk. A kisméretű nyílás valószínűleg egy fedélszékhez tartozhatott (43. kép). Az ehhez, és a templom északi falához csatlakozó helyiségek fedéséhez tartozó, részben kiszakadt gerendafészkek lenyomatai az északi falon figyelhetőek meg (49. kép). A SZÁRNYÉPÜLETEK OMLADÉKÁNAK LEÍRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A keleti épület oldalfalait a torony keleti fala, illetve a szentély záródásának északi sarokpillére vonalában követhetjük északi irányban (32., 50. kép). Ehhez nagyjából derékszögben kapcsolódik az északi szárnyépület, amelyet a terepleejtésre merőlegesen helyezték el, a templomhoz képest mintegy 4 méteres szintkülönbséggel (51. kép). Közepén mélyedés nyomai láthatóak, mindezek alapján pince maradványainak határoztuk meg 137 (52. kép). Hasonló mélyedés látszik ettől délre a hajdani udvaron. 138 A kolostort nyugati szárny zárja le, melynek az udvarra néző záró falát valószínűleg a templom északi falán lévő falkiromlás magasságában köthették be. Ennek az épületnek a nyomait az aljnövényzet miatt nehezen tudtuk megfigyelni (53. kép). A kolostornégyszög által körülvett belső udvar déli záró falát a templom képezi. A kolostor közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag A kolostor alatt patakot az ún. Potácsháztól nyugatra mindkét oldalán magas földmüvek kerítik, ami a völgy bejáratáig mintegy 800 méter hosszúságban követhetőek (6., 12. térkép).Területük nagyrészt visszaerdösödött és Ennek jó analógiája a salföldi pálos kolostornál látható. Zsiray-Sch. Pusztai, 1967. Az eleinte kútnak vélt beásás Deák József müve, aki helybéliként 1957-58 között ezen a helyen régészkedett.
