Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ÉSZAKI TEMPLOMFAL ÉS A HOZZÁ CSATLAKOZÓ HELYISÉGEK LEÍRÁSA
33. kép. Bejárat a szentélybe északról Fig. 33. Gönc, entrance to the chancel, from north A kolostor A mintegy 28 m hosszú, egyhajós, 3 boltszakaszos, egyszerű keresztboltozattal fedett templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain, illetve a hajó és a szentély falpilléreinek vonalában támpillérekkel erősített. A templom északi oldalához a diadalív vonalában négyzetes alaprajzú torony csatlakozik. Az ettől északra elhelyezkedő kolostorszárnyakkal kapcsolatos érdektelenség érthető, hiszen a falakon fedőréteg, néhol vastag aljnövényzet található. 129 Mindezek ellenére a falvonulatok tisztán kivehetőek, rendszerük az épületegyüttes belső szerkezetére is rávilágít (32. kép) a templom északi falának megfigyelése pedig lehetőséget teremt a kolostor épületként való leírására. AZ ÉSZAKI TEMPLOM FAL ES A HOZZA CSATLAKOZÓ HELYISÉGEK LEÍRÁSA 130 A földszinti helyiségek A szentély északi falán a bejárat falazata eltér a templom építő anyagától. Vegyesen fordul elő benne a helyi szürke és vöröses színű tufa, kötőanyaga kavicsos meszes habarcs és az övpárkány a szentély déli oldalán a falazatváltásnál megszakad. Az 1936-os felmérés ezen a helyen üreget jelöl, tehát ezt a bejáratot az 194l-es helyreállítás részének kell tartanunk (33-34. kép). A szentélyhez északról csatlakozó első helyiség keleti záró fala a lábazati szinten kiszakadt. De kiromlás ellenére a falazatban kivehetőek egy kis méretű ablak rézsűjének lenyomatai (35. kép). A helyiségnek az északi záró fala szintén kidőlt. Rombolt síkja a sekrestye kiugrásánál, bekötése pedig azzal átellenben a torony földszintjén ma Henszelmann leírja, hogy a kolostor templomon kívül eső részét teljesen benőtte a bozót, Tamási Judit jelentésében pedig szűkszavúan csak ennyi áll: „az állásfoglalás szerint a kolostor feltárására nem kerülhetett sor". Vö. Henszelmann, 1894, 191., Tamási, 1990, 14. A leírást a szentélytől kezdem! 34. kép. Bejárat a szentélybe délről Fig. 34. Gönc, entrance to the chancel, from south ma is kivehető (36. kép). Fedése egyszerű dongaboltozat, amelynek lenyomatát a keleti falon figyeltük meg (37. kép). Az északi templomfalban lépcsőfok lenyomatait azonosítottuk, amelyek a torony első szintjéig voltak követhetőek (38. kép). Ezek alapján a helyiséget lépcsőháznak határoztuk meg, amelynek funkciója valószínűleg az emeleti helyiségek és a szentély összekapcsolása volt, amely az eddigi alaprajzokból és leírásokból rendre kimaradt. 1 1 Ezt a keskeny helyiséget az 1936-os felmérésen még ábrázolták (23. kép), de az ennek a lapján készült második alaprajz már hibás (24. kép). Jól látszik, hogy a sekrestyét próbálták déli irányba eltolni. Ennél is sematikusabb a Technikában közölt alaprajz, amin a kis méretű északi helyiség már teljesen eltűnt (39. kép). Később ez került be a tudományos köztudatba is amit az 1977-es műemléki felmérés sem tudott már megváltoztatni. 132 A következő helyiség nem tartozik szorosabban a templomfalhoz, de az álló falak miatt leírását itt tartom indokoltnak. Ennek déli záró fala a lépcsőház északi falával azonos. Keleti fala az említett helyiség után megtörik, így a helyiség kissé kiugrik a keleti homlokzatból. Délkeleti sarkában egy boltozatához tartozó borda indításának kopott csonkja látszik (40. kép). A torony keleti falában pedig ugyanennek a boltozatnak a lenyomata vehető ki (4L kép alul). Méretei alapján két szakaszos, keresztboltozattal fedett teret határozhattunk meg, amit a templomhoz tartozó sekrestyével, illetve sekrestyekápolnával azonosítottunk. 133 A torony földszintjét szintén keresztboltozat fedte. Északi falán a sekrestyéhez hasonló boltozatlenyomatokat figyeltünk meg, amelyet a kolostori kerengő északi ambitusának indításával azonosítottunk (42. kép). A torony nyugati falazatában ismét boltlenyomatokat figyeltünk meg. Ezek nem a falazatban lévő konzolhoz Hasonlóra találhatunk egy késői, de remek példát Szalónak (ma Stadtschlaining Ausztriában) esetén. Seebach, 1984, 181-190. Guzsik-Fehérvári, 1980, 8., 22. és Joó, 1986, 49. Hasonló elrendezésre láthatunk példát Dédesen. Guzsik-Fehérvári, 1980, 6., 12.
