Dankó Katalin, J.-Patay Pál: Régészeti leletek a Sárospataki Református kollégium tudományos gyűjteményeiben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 2. Miskolc, 2000)
BEVEZETÉS (Patay Pál)
BEVEZETÉS A gyűjtemény, noha ma már nem szerves része a sárospataki gimnáziumnakjellegzetes iskolai gyűjtemény, amely zömében az iskolában tanuló egykori diákok, tanárok, lelkészek, mecénások révén állt össze. Tehát nem tudatos, rendszeres gyűjtés útján. Anyaga elsősorban Sárospatak közelebbi környékéről, illetve a Tiszáninneni Református Egyházkerület egykori területéről származik. Ez érhető is, hiszen erről a vidékről verbuválódott a kollégium diákjainak zöme és a kerületben működő lelkészek is Sárospatakon tanultak, ehhez az iskolához kötődtek. Kisebb mennyiségben az ország más területeiről is kerültek tárgyak a gyűjteménybe, különösen a Békésen lakó egykori diák, Kirner Bertalan ajándékából. Található azonban néhány egyiptomi és itáliai lelet, sőt van a gyűjteményben egy, az ukrajnai Tarnopolban napfényre került újkőkori kőbalta is. Az alábbiakban a gyűjtemény anyagát korszakonként csoportosítva mutatjuk be. Az egyes korszakokon belül a leleteket a lelőhelyek betűrendjében soroljuk fel. Ha egy helységből több személy révén kerültek leletek a gyűjteménybe, úgy azokat az ajándékozók (gyűjtők, eladók) nevének betűrendjében csoportosítottuk. Sok esetben az ajándékozó egyszerre különböző korokból (pl. az őskoron belül újkőkorból és bronzkorból) származó leletekkel gyarapította a gyűjteményt. Ezek - minthogy a gyűjtemény vezetői nem voltak szakképzett régészek - gyakran összekeverve lettek leltározva. Ismertetésünkben azonban időrendbe szedve közöljük őket. Természetesen vannak közöttük tárgyak, mint pl. jellegtelen edénytöredékek, csont- vagy kőeszközök stb., amelyeknek nincs korhatározó jellege. Ezeket az egyes együttesek elején soroljuk fel, kormegjelölés nélkül. A gyűjtemény zömét az őskori leletek teszik ki. Az Alföld északkeleti része és annak környéke minden kultúrájának több-kevesebb lelete képviselve van az újkőkortól a késő vaskorig bezárólag. Legjelentősebbek a késő bronzkori raktárleletek, egykor tudatosan földbe rejtett bronztárgyak együttesei. 7 Az Egyiptomból, Itáliából és Pannóniából származó néhány ókori tárgy csak kuriózumszámba megy. A népvándorlás kori leletek közé soroltuk az I—IV. századi, a barbarikumban, azaz a Római birodalom határain kívül lakó népektől származó tárgyakat is. Nem mindennapi közöttük egy vas pajzsdudor, a hazánkban is megfordult vandálok hagyatéka. Egészen egyedülálló a maga nemében egy szerencsi honfoglalás kori, azaz 10. századi magyar sírban talált, egy szíjöv végét borító bronz díszítmény. A sírból a halott lova szerszámzatának fémrészei is előkerültek. Hasonló tárgyak vannak a gyűjteményben Karcsáról és Békésről is. 7 Egyes bronztárgyak szakmai-tipológiai elnevezését az alábbi munkákban leírtak alapján adjuk: Kemenczei, Tibor, Die Schwerter in Ungarn. I. Prähistorische Bronzefunde. IV. 9. München, 1988.; Kemenczei, Tibor, Die Schwerter in Ungarn. II. Prähistorische Bronzefunde. IV. 9. Stuttgart, 1991.; Mozsolics, Amália, Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depothorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest, 1967.; Müller-Karpe, Hermann, Die Vollgriffschwerter der Urnenfelderzeit aus Bayern. Münchener Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte. 6. München, 1961.; Novotná, Mária, Die Nadeln in der Slowakei. Prähistorische Bronzefunde. XIII. 6. München, 1980.; Rihovsky, Jiri, Die Äxte, Beile, Meißel und Hämmer in Mähren. Prähistorische Bronzefunde. IX. 17. Stuttgart, 1992.
