Dankó Katalin, J.-Patay Pál: Régészeti leletek a Sárospataki Református kollégium tudományos gyűjteményeiben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 2. Miskolc, 2000)

ELŐSZÓ (Pocsainé Eperjesi Eszter)

ELŐSZÓ A híres, nagy múltú Sárospataki Kollégiumban már alapítása után megkezdődött a könyvek gyűjtése, és korán kialakultak az oktatást, a nevelést elősegítő eszköztárak, szertárak, múzeumi gyűjtemények. Ezeknek a kialakulását az üldöztetések és viszontagságos idők miatt csak a 18. század elejétől tudjuk folyamatosan követni. A tárgyak nagy részét külföldet járt tanárok, Patak vonzásköréből és távolabbi vidékekről itt tanult diákok hozták be az iskolai gyűjteményekbe. Adományaikkal gyarapították a múzeum anyagát gazdag pártfogók, lelkészek, neves gyűjtők is. Az elmúlt századok folyamán a begyűjtött, adományozott eszközökből értékes gyűjtemények jöttek létre. E könyv kapcsán a bevezető részben vessünk egy pillantást a régészeti anyag létrejöttére, történetére. A régészeti anyag nyilvántartását 1800-tól tudjuk követni. A Nagykönyvtár Kézirattárában fellelhető legkorábbi adatunk: „A Magyar Bibliothekában található Ritkaságok rendbe-szedése: Myskolczi Mihály Oscoliárius, Bthecárius által. 1800-dik Eszt-ben." című leltárkönyvben a következőket olvashatjuk: „egy urna Feral is minor: v. Lélek Háza: ásatott Szomotoron a földből a'honnan Tekintetes Kolobusiczky Pálné Asszony Küldötte 1800-dik észtben Júniusnak 4-dik Napján."

1 Majd egy híradás 1806-ból: „Rézből készült régi fegyver darabok, s más háborús szerszámok. Hihető hogy akkor készítették, mikor még réz és nem vas fegyverekkel éltek az emberek. Találtattak Zemplin Vármegyébe, a Bodroghoz közel, egy miveletlen földben midőn azt fel törték. Darabokból áll. Ajándékozta T. T. Szombathy János Professor Úr. 1806."

2 A régészeti anyagot először a természetrajzi szertár anyagával együtt őrizték. Ennek kiváló őre 1834-től 1872-ig Soltész János tanár-orvos volt. Utódja, Búza János ideje alatt 1873-78 között vált ki a Természetrajzi Gyűjteményből a régészeti anyag. 1879-től 1885-ig Bokor József volt a gyűjtemény őre, ő gondozta Felméri Lajos hagyatékaként a Szépészeti és Művészeti Múzeumot. 1885-től pedig Finkey József volt a Szépészeti és Műrégészeti Múzeum anyagának kezelője. 1887-ben az iskola megvásárolta Tatár Mihály prügyi református lelkész gyűjteményét, amely nagyon gazdag régészeti anyagot tartalmazott. Ezért az iskola vezetősége úgy határozott, hogy az addig főkönyvben vezetett múzeumi anyagnak el kell készíteni a leltárát. Finkey József a szépészeti anyag, Zsoldos Benő az éremgyűjtemény, Kun Pálné az úrasztali terítők, Kun Pál pedig a régészeti anyag leltárát állította össze. A régészeti anyag 1887. évi leltárában szereplő tárgyak: „Réz és bronz tárgy 67 darab Agyagedény, urna, gyöngy 252 darab Kő és csonteszköz 40 darab Római és egyiptomi régiség 33 darab Összesen: 392 darab"

3 A leltár elkészítése után a Szépészeti és Műrégészeti Múzeum vezetője pár évig Kun Pál, majd Székely György, 1907-től pedig Rácz Lajos gimnáziumi tanárok voltak. Az utóbbi idejében a gyűjtemény neve megváltozott: Főiskolai Szépészeti és Régészeti Gyűjtemény lett. Az első világháború idején a rendkívüli viszonyok miatt nem gyarapodott a múzeum anyaga. A tárgyak megőrzése volt a legfontosabb. Rácz Lajos ládákba csomagoltatta az anyagot, így a múzeu1 Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára, Kézirattár Kt. 1174. 2

Uo. Kt. 1595/2. 3 Jelentés a Sárospataki Ref. Főiskola állapotjáról. 1888/89. 72. p.