Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
lein pedig váltakozó irányú háromszögek sorakoznak. A díszítés igen primitív, elnagyolt. A csempe a déli szárny ebédlője (49.) alatti pincéből került elő a szegfűs kályha omladékával együtt. Talán ez is abba volt - másodlagosan - beépítve. A csempe kompozíciójának - ha részleteiben nem is hasonló — párhuzamait Szerencsen, 272 Sárospatakon 273 és Pácinban, 274 de még Füleken 275 is megtalálhatjuk. Ezek azonban kivétel nélkül mázas, a pataki és pácini többszínű mázas példányok. Gyuricza Anna a darab korhoz kötését illetően elég bizonytalan maradt: a négy, tagadhatatlanul hasonló példányt négyféleképpen datálja, de a 17. századnál korábbi időpontot nem jelöl meg. A magunk részéről - éppen mivel alighanem a szegfűs kályhába volt másodlagosan beépítve, mint kiegészítő elem - a 17. század elejét tartjuk valószínűnek. A pácini csempék korát Gyuricza Anna a 17. századra helyezi. A fuzéri tapasztalatok alapján ez az időpont a század elejére szűkíthető. Ismeretes, hogy a Mágóchyak által 1581-ben építeni kezdett pácini kastélyt Alaghy Ferenc 1591 és 1612 között fejezte be. A kályhák rakása nyilván az építkezés utolsó fázisában történt meg. A dátum feltűnően egybeesik azzal az időponttal (1605), amikor Nádasdy Ferencné Báthori Erzsébet Füzér várának birtokába jutott. A Füzéren is kissé kilógó, egyedi példányként ismert veretmintás csempe magyarországi párhuzamai 276 már inkább későbbieknek tűnnek (a pácini is többszínű mázas), de a fuzéri darabról sem zárható ki, hogy - mivel csak egyedi példányról van szó - egykorú az 1623 körül épült szegfűs kályhával, annak csak szerkezeti megerősítést, vagy pótlást szolgáló „vendégcsempéje" volt. 272 Gyuricza, 1992., 258. típus. 273 Gyuricza, 1992., 282. típus. 274 Gyuricza, 1992., 191. típus. 275 Kalmár, 1959., L. tábla. 276 Megjegyzendő, hogy német nyelvterületen már a 16. század közepéről is ismert ilyen motívumú kályhacsempe. Franz, 1969., 294. kép. IV. A CSEREPKALYHAK HATODIK GENERÁCIÓJA (1585 KÖRÜL) Kváderdíszes, és azzal párhuzamba állítható csempékből álló kályhák 1. A kváderdíszes kályha Négy kályhacsempetípus sorolható nagy valószínűséggel ehhez a zöld mázas kályhához, de közülük csak kettőből ismert több példány a vár területéről. A két lapcsempének - az egyik feles méretű - szinte teljesen pontos megfelelőit találták meg a késmárki várban. A harmadik és negyedik példány párkánycsempe, amelyeknek késmárki párja ugyan nem ismert, de minden vonásukban ehhez a csoporthoz kötődnek. A legtöbb példányban ismert négyzetes lapcsempe (37. ábra, l.) 2 7 vörös, szemcsés anyagú, világoszöld mázas. A máz alatt engob van. A szegélyt negyedpálca gazdagítja. A csempe közepén, mélyülő keretben, négyszirmú virág található. A szirmok a kisebbik négyzet átlóinak irányában futnak. A szirmok között egy-egy, az oldalfelezőkre merőleges, elnyújtott formájú gyöngy látható. A mélyülő keret külső széleit és a kisebbik négyzetet keskeny pálca kíséri, melynek sarkait átlós irányú pálcák kötik össze. A virág körvonalait plasztikusan kihangsúlyozták. Ebből a típusból - szinte az egész vár területén elszórva - elég sok példány előkerült. A legtöbb töredék az északi várfal külső oldalán bukkant napvilágra, de elég nagy számú töredék előfordult a sütőház és az ágyúállás területén is. A csempe pontos párhuzama az ónodi várásatáson is előkerült. 278 Nagyon hasonló, lengyelországi eredetű darabok ismertek a késmárki várból is. 279 A késmárki párhuzam alapján ide kapcsolódik egy feles méretű, téglalap formájú lapcsempe (37. ábra, 2.) is. Anyaga és máza megegyezik az előbbi csempéével. A szegélyt itt kímatagozat kíséri. A csempe közepén, mélyülő keretben, itt egy hosszan elnyúló, többlevelü, bimbózó virág áll, mely vízszintesen fekvő levelekből nő ki. A virág körül több, kisebb korong látható. A virágot tartalmazó mezőt itt is keskeny pálca kíséri, melynek sarkaiból átlós irányú pálcák futnak a mélyülő keret külső sarkaihoz. A virág körvonalai itt is plasztikusan kihangsúlyozottak. Ebből a típusból jóval kevesebb töredék került elő, zömmel az északi várfal külső 277 Gyuricza, 1992., 51. típus. 278 Tomka Gábor szíves közlése. 279 Polla, 1974., 114., 99. ábra, 2.
