Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

sával. Járószintjét megemelték, s terrazoburkolatot alakítottak itt ki. A nyugati helyiségrész (24.) két ajtaja közül az egyikből esetleg almáriumot (említve 1620-ban), a másikból talán egy, az inventáriumokban említett, hatfelé nyíló ablakot (1620) alakítottak ki, kilenc táblával (1644). Ez 1623-ban rossz állapotban volt. Ezzel szemben 1665-ben két ablakát említik. Ennek alapján a nyugati épületrésznek talán észak felé is nyílt ablaka, vagy pedig időközben az almáriumot is ablakká alakították át. A területen nagy mennyiségű, egyetlen kályhából származó mázatlan kályhacsempe került elő,

145 melyek szerint a szobában a vár pusztulásakor - ellentétben az 1665-ös inventáriumban említett kőből rakott kemencével, mely talán tollhiba nyomán került a szövegbe - mázatlan cserépkályha állt (9. ábra). A „Deákház" emeleti szobája Az igen változatos nevekkel jelölt helyiség (23.

) azonosítása elég problematikus volt. 1620-ban még egyértelműen a Deákház felett való felháznak nevezik, 1623-ban azonban Ebédlő háznak, melyet másként Tiszttartó

146 háznak neveznek. 1641-ben a Deákház felett levő gerendás (tehát síkfödémes) „öreg" szobáról beszélnek. 1644-ben Felső ebédlőpalota a neve, s hogy ez ugyanaz a terem volt, bizonyítja az ott 1620-ban és 1644-ben is említett, Báthori Gábor erdélyi fejedelmet ábrázoló képmás. Ennek alapján azonosítottuk az 1623-as Ebédlő házat ezzel a helyiséggel, bár akkor a képmást nem említették meg (máshol sem). A helyiség azonosításánál kissé zavaró, hogy az 164l-es osztálylevél szerint a porkoláb boltozott szobában lakik. Azonban hozzáteszik azt is, hogy „moston" (tehát előtte nem). Ez utóbbi bizonyosan más épület volt, hiszen a déli szárnyban sorolták fel. A későbbi inventáriumokban szereplő Kapitány házát, melyben a porkoláb lakik (1654), és a Porkolábházat (1665) az előtte húzódó, 1644-ben a Felső ebédlőpalota előtt is említett fafolyosó, valamint az innen nyíló boltocska (ez azonosítható a földszinti árnyékszékfulke feletti, ma is meglévő, valóban boltozott fülkével (28.)) alapján vontuk ide. 145 32. ábra. A kályha rekonstrukciós rajza Kababik Csaba keze munkáját dicséri. 146 A tiszttartót (provisort) feladata a 17. században már a faluhoz kötötte, s így aligha lakott fenn a várban. Úgy véljük, hogy az 1623-as leltár tiszttartói háza mögött valójában a várnagy (porkoláb) szállását kell értenünk. A „Tiszttartó ház" nevet tradicionális elnevezésnek kell tartanunk, mely még abból az időből származik, amikor a provisor még a várban lakott. 35. kép. Másodlagos helyzetű keretkő a „ Deákház " és a kert közötti elfalazott ajtó küszöbében Összefoglalva a szobáról szóló írott forrásokat: egy olyan emeleti, gerendafödémes helyiségről van szó, mely előtt fafolyosó húzódott. A folyosónak „orsós", tehát esztergált báboskorlátja volt. A szobának egyetlen, hatfelé nyíló ablaka volt, ez az előtte az udvaron talált, egymással összeillő reneszánsz, keresztosztós ablaktöredékek

147 alapján dél 147 Az 1977. évi ásatás során a „Deákház" előtti udvarszakaszon egy reneszánsz keresztosztós ablak hét töredéke (kerettöredékek és ablakosztók) került elő. A töredékek közül öt ugyanazon a napon, all. számú kutatóárok egyetlen, rövid szakaszán, a másik kettő pedig valamivel később, az ezzel szomszédos terület már szelvényszerü feltárása során. Az aligha vonható kétségbe, hogy ezek a töredékek a „Deákház", vagy a felette levő szoba udvar felé néző ablakához tartoztak valaha. Elviekben az sem volna kizárható, hogy ezek a töredékek másodlagos helyzetből - tehát előzőleg már a „Deákház" valamelyik falában falazókőként felhasználva - kerültek az omladékba (van is egy ilyen, késő gótikus kőfaragványunk erről a területről - de erről majd később ejtünk szót). Ez ellen szól, hogy a töredékek összetartoznak, másrészt pedig az, hogy másodlagosan felhasznált reneszánsz faragványok eddig csak egy bizonyosan 17. századi építményből, a sütőház kemence-