Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

24. kép. A sütőház szabálytalan négyszög alaprajzú helyiség az északkeleti épületszárny keletről számított második tere volt. Megközelíteni csak az udvar felől lehetett. Egy része boltozott volt, a „kő lábakon" álló boltozatot 1641-ben említik először. Érdekes módon sütőkemencéjéről csak 1644-ben esik szó első ízben. 1644-ig jól fel volt szerelve, számos, a sütéstfőzést szolgáló eszközt találtak benne, később viszont szinte teljesen üresen állt. A régészeti megfigyelések a sütőház többszörös átalakítására derítettek fényt. A helyiség maga az északkeleti épületszárnnyal egykorú, a 15. században jött létre.

33 Eredeti funkciója kérdéses, valószínű, hogy nem eleve sütőháznak épült.

134 Erre utal, hogy udvari falában az ajtótól nyugatra egy, 1977-ben már befalazott állapotban feltárt ülőpados 133 L. a 130. számú lábjegyzetet. 134 A sütőházak, mint önálló egységek eredeztetésének problémája külön tanulmányt érdemelne. Sajnos a legtöbb várásatás - mivel a legritkább esetben lehetett teljes körű - leginkább a várak korai magjára koncentrált, vagy ha nem, hát a gazdasági jellegű épületeket, melyek legtöbbször az erődítmények kései eredetű, alsó- vagy külsővár-szerű kiépítéseiben találhatóak, a publikációk csupán érintették, azok fejlődéstörténeti kérdéseivel nem foglalkoztak. Pl.: Czeglédy, 1988., 75. Tapasztalatom az, hogy a 16-17. századi inventáriumokban a sütőházakat az esetek 99%-ában a konyhák szomszédságában sorolják fel. Az esetek többségében csak konyhát sorolnak fel, külön sütőházat nem. Fordított esettel mindössze egyszer találkoztam. Ezek alapján az a benyomásunk, hogy a sütőházak másodlagos képződmények a konyhákhoz képest. Feld István rámutatott, hogy kifejezetten sütés-főzés céljára emelt külön épületeket, konyhákat a 16. század előtt alig lehet kimutatni várakban. Feld, 1990., 24., 58. Íj. A kenyérsütés eredetileg történhetett akár szabadon álló kemencékben is (mint ahogy erre számos néprajzi példát találhatunk). Ezek körbeépítésével és lefedésével, vagy a kemence fedett térbe való helyezésével jött létre a sütőház. Úgy tűnik, hogy ez az „esemény" sehol sem történt meg a 16. század előtt. 25. kép. A sütőház északi tufapillére 26. kép. Köpenyfal a sütőház nyugati fala előtt ablakfülke maradványai bukkantak elő. A sütőház ajtajának csak jobb oldali, tagozat nélküli, tokhornyos szárkőtöredéke maradt meg. E két részlet 1977 óta nyomtalanul elpusztult. A teret egy keleti és egy nyugati részre bontó három, tufából épült „kőláb" előkerült (25. kép). Ezek különféle méretű, téglalap alaprajzú pillérek voltak. A déli pillérről kiderült, hogy az a helyiség déli falához utólag épült hozzá. Természetesen az északi pillér is a 13. századi várfalhoz. Egykorú a pillérekkel a sütőház nyugati fala elé utólag beépített, ugyancsak tufakövekből álló köpenyfal (26. kép), melyre nyilvánva-