Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

drabantokkal egyetemben...". Az eseményről bővebbet nem tudunk meg, de az említett fejedelem csakis Bethlen Gábor lehet, s talán az 1626-os hadjárat során foglalta el Füzért egyik csapata ezek szerint vér nélkül. A még a Báthoriak által elzálogosított, vagy használatra adott birtokrészek közül egy sem került vissza a füzéri uradalomhoz, sőt, új zálogbirtokosok is megjelentek. A Füzérhez csak lazán kapcsolódó Rozgonyt, Vajkócot és Györkét a mellétéi Dévényiek, tőlük pedig Rákóczi György,

63 Kajatát Mosdóssy Imre vette zálogba, közeiebről ismeretlen időpontban, de még 1629 előtt.

64 1633-ban elhunyt Nádasdy Pál. Örökösei Füzéren gyermekei, Ferenc és Anna Mária voltak. Az örökösök csak 1641-ben osztoztak meg birtokaikon. Az osztály levél fennmaradt, s igen lényeges információk nyerhetőek belőle, különösen a vár korabeli alaprajzát illetően.

65 Az osztálylevélhez ingóságjegyzék is tartozik.

66 Négy nappal később Anna Mária megosztozott anyjával, Révay Judittal a várban őrzött terményeken is.

67 1642-1643-ban a pataki prefektus erősen kapacitálta Rákóczi Györgyöt, hogy vegye zálogba a füzéri várból Nádasdy Ferencet illető részt. Bár Rákóczi kezdetben húzódozott, valami mégis lehetett a dologból, mert egy évszám nélküli feljegyzésben fúzérváraljai, kajatai, bistei, vilyi, pálházi, filkeházi és komlósi jobbágyok vallomást tesznek Debreczeni Tamásnak, Rákóczi pataki prefektusának a Nádasdy Pál alatt volt szolgáltatásaikról.

69 Nádasdy Ferenc még 1663-ban kelt végrendeletében is megemlegeti, hogy milyen nagy költséggel kellett Füzért Rákóczitól kiváltania. 1644-ben mindenesetre csak Nádasdy Anna Mária részét járják be a füzéri leltározók. 1 1645 körül a szalánciak és a füzériek között nézeteltérés támadt némely hegyek hovatartozása miatt. A dolog odáig fajult, hogy Szalánc birtokosa, 62 MOL E 147. Acta Familiae Nádasdi, Filmtár, 31996. tekercs, 491-499. felvétel. 63 MOL E. 148. NRA Fasc. 627. No.34. 64 MOL E. 148. NRA, Fasc. 628., No. 30., 32. 65 Az osztálylevél két példányban is fennmaradt: MOL P 287. (Forgách cs. lt.-a), 37. es., Fasc. V. 73-83. és E 148. (NRA), Fasc. 627., Nr. 12. A várra vonatkozó szövegrész megtalálható a mellékletben. 66 MOL P 287. (Forgách cs. lt.-a), 37. es., Fasc. V. 8990. Szövege a mellékletben. 67 MOL P 287. (Forgách cs. lt.-a), 37. es., Fasc. V. 84. Szövege a mellékletben. 68 Détshy, 1996., 43. 69 MOL E 148. NRA Fasc. 627., Nr. 36. 70 Schönherr, 1888., 374. 71 Feld-Cabello, 1980., Függelék. Forgách Zsigmondné fegyveres haddal indult Füzér ellen, csapatai már a hegy lábánál jártak, de végül nem történt összecsapás, mert a füzéri várnagy az utolsó pillanatban megbékítette Forgáchnét.

72 Nádasdy Ferenc mindeközben igyekezett pénzt csinálni a füzéri uradalomból. 1649-ben végre visszakapta a régesrégen elzálogosított Alsóregmecet, de ugyanekkor három másik falut, Bistét, Mátyásházát és Komlóst adta - igaz, csak rövid időre - árendába. 1654-ben Nádasdy 6000 forintért és további 6000 forint adósságátvállalásért elzálogosította a teljes füzéri várat és megmaradt uradalmát, Váralját, Kajatát, Vilyt, Mátyásházát, Pálházát, Filkeházát, Komlóst, Nyírit és Kápolnát Mosdóssy Imrének és feleségének.

73 A szerződéskötés előtt részletes inventárium készült a várról.

74 Füzér 1660-ig maradt Mosdóssy, majd özvegye birtokában. Említésre méltó egy keltezetlen, de alighanem a Mosdóssy-féle birtoklás idején készült hiányjegyzék a vár javairól.

75 1665-ben és 1668-ban két, egymással szóról szóra megegyező inventárium készült a várról (a későbbit nyilván egyszerűen lemásolták a korábbiról).

76 Az utóbbi inventárium azért készült, mert ekkor Nádasdy évi 3000 forintért bérbe adta Füzért és az uradalomból megmaradt négy falut: Füzéralját, Vilyt, Pálházát és Filkeházát, tolcsvai Bónis Ferencnek.

77 A Wesselényi-összeesküvés kapcsán mind Nádasdy, mind Bónis kompromittálódott. Őket magukat elfogták, majd kivégezték, birtokaikat elkobozták a kincstár javára. A füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor. Az elkobzás napján inventárium készült a várról is. Fennmaradt egy keltezetlen memóriáié is, melyben Bónis Ferenc - nyilván már a börtönben - a füzéri várban maradt javait sorolja fel.

7 A szepesi kamara már július 24-én leváltotta a magyar zsellérekből álló őrséget: 15 német mus72 MOL P 63. (Bónis cs. lt.-a), 2 cs., 33/13-31. 73 MOL P 62. (Bónis cs. lt.-a), 2 cs. 17/2-8. és MOL E 148. NRA Fasc. 626., Nr. 26. 74 MOL E 148. (NRA), Fasc. 626., Nr. 20. 75 Uo. 76 Feld-Cabello, 1980., Függelék. 77 MOL P. 63 (Bónis cs. lt.-a), 3 cs. 51/24-29. 78 Az inventárium szövege három példányban is fennmaradt: MOL P. 63 (Bónis cs. lt.-a), 3. cs. 55/15-20., P. 392. (Károlyi cs. nemzetségi lt.-a, Törzsanyag, Füzéri uradalom), Lad. 22., Nr. 85/a., 81-91. és E. 156. (Urbaria et Conscriptiones), Fasc. 161., Nr. 1. 79 Az irat két példányban ismert: MOL P. 63 (Bónis cs. lt.-a), 3 cs. 44/4. és E. 148 (NRA), Fasc. 1053., Nr. 3.