Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
Szepsiben a konyha szükségére. 1623-ban az ecetesházban (20.) egy olyan rézfazék volt, melyről azt állítják, hogy a konyhára való. 1641-ben három rézfazekat írnak össze, közülük két nagy Nádasdy Anna Máriának jutott, egy harmadik, mely vízmelegítésre szolgált, közös tulajdonban maradt fivérével. 1670-ben Bónis Ferencné javai között nem kevesebb, mint 12 rézfazekat számoltak össze. Bocskay Istvánnak is maradtak Füzéren rézfazekai. 472 Ezek már inkább kincsjellegű vagyontárgyak lehettek. Ez is arra utal, hogy a rézedénynek komoly értéke lehetett. Egyes fazekakhoz vasláb tartozott. Ilyen vaslábat írtak össze 1623-ban a sáfárházban (17.). Más jellegű, kisebb, laposabb főzőedény lehetett a serpenyő. Ez is készülhetett vasból is, rézből is. Vasserpenyőt 1620-ban, rézserpenyőt 1641ben találtak, egyet-egyet. Ez a fajta főzőedény is állhatott lábakon. A keltezetlen hiányjegyzékben éppen két lábas serpenyő szerepel, sajnos az anyag megnevezése nélkül. Fém főzőedények az ásatáson eddig nem kerültek elő. Cserép főzőedények Az inventáriumokban mindössze egyszer tesznek említést cserépedényekről (nem számítva a tüzes szerszámokat). 1620-ban a kaputorony második emeletén (14. ) 15 mázatlan cserépfazekat találtak. Datz Márton számadáskönyvében azonban több, cserépből készült főzőedény vásárlásáról szóló adattal találkozunk az 1625/26 években. A vásárlásokkal nem csupán a vár, hanem a majorság (és valószínűleg az udvarház) igényeit is kielégítették. Kizárólag fazekakról és fedőkről esik szó, lábasokról nem. A bevásárlás legtöbbször Göncön történt. Háromszor hoztak fazekakat Ujhelyből, egyszer-egyszer Kassáról és Szepsiből. Némileg meglepő, hogy Patak, a nevezetes fazekasközpont nem szerepel a fazekak beszerzési helyei között. Persze meglehet, hogy a pataki fazekasok a Füzérhez közelebb eső újhelyi vásárokon is árulták termékeiket. A fazekak különféle méretűek voltak, az viszont nem derül ki, hogy mázasak, vagy mázatlanok voltak-e. Valószínűleg ilyenek is, olyanok is. A fazekak ára 3-12 pénz között mozgott. Az ár szempontjából nem feltétlenül a fazekak mérete volt a döntő. „Öreg" fazekat 3 pénzért is, de 12 pénzért is lehetett kapni Szepsiben. Az olcsóbbik minden bizonnyal mázatlan, az utóbbi pedig mázas 472 MOL E.244. (Minutae Expeditiones camerales), 25. cs, 1670, október, 119. fazék lehetett. A kifejezetten a konyhába szánt (tehát feltehetően főző-) fazekak ára 4-7 pénz volt. „Apró", ugyancsak konyhára való fazekat már 3 pénzért is lehetett kapni. Egy év alatt összesen 79, különféle fazekat vásároltak. Ehhez képest elenyésző számú, mindössze 6 fedőt vettek. Egy fedő ára 2 pénz volt. Fazekak A fazekak részletes ismertetése elé néhány általános megjegyzés kívánkozik. A füzéri vár 16-17. századi használati kerámia-leletei között a mázatlan edénytöredékek döntő többségben vannak. A mázas kerámia aránya még a bizonyosan 17. századi omladékrétegből előjött anyagban is csupán 10% körül van. Az egyébként mázas kályhacsempékkel datált 16. századi feltöltési rétegekből gyakorlatilag nem került elő mázas kerámia. Úgy tűnik, hogy Füzéren a mázas edények - talán a díszkerámia kivételével - csak a 16. század második felétől kezdenek elterjedni, s ahhoz, hogy döntő túlsúlyra jussanak, a vár életében már nem volt hátra elég idő. A mind anyaguk, mind díszítésmódjuk tekintetében igénytelen, kifejezetten archaikusnak mondható mázatlan főzőedények a 17. században is megőrzik - igaz, egyre csökkenő mértékű - fölényüket. A tömeges - és úgy tűnik, hogy egy kaptafára készült - durvább, mázatlan edények között ma még - a kutatás jelenlegi fokán - alig lehet csoportokat elkülöníteni. Minden díszítésük kimerül a vállnál körbefutó sekély hornyokban, de sokszor még ez sem található meg a jellegtelen oldaltöredékeken. Változást csak a vékonyabb falú, finomabb, kívül már néha festett továbbra sem túl eredeti - díszítéssel bíró edények megjelenése hoz, de ezek is alighanem csak az első mázas edényekkel együtt, csupán a 16. század végén érkeztek meg Füzérre. A mázas edények között már kimutatható némi különbség. A vörös anyagú, belül mázas, de kívül a mázatlan, festett edényekkel megegyező díszítésű (és peremformájú) edények valószínűleg az utóbbiakkal egyszerre jelentek meg, köztük inkább árdifferencia lehetett, mintsem időrendi. Talán valamelyest későbbiek az inkább már fehér, sárgásfehér anyagú, belül mázas edények, melyek között két csoport különíthető el. Az egyikre elsősorban, de nem kizárólagosan a benyomkodott szélű peremforma jellemző - ezeket nemigen festették, inkább csak egy-egy keskeny horony díszítette külső oldalukat -, míg a másik külső oldalát változatosabb festés díszítette. Nem találkozunk a füzéri
