Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI

Szepsiben a konyha szükségére. 1623-ban az ecetesházban (20.) egy olyan rézfazék volt, melyről azt állítják, hogy a konyhára való. 1641-ben három rézfazekat írnak össze, közülük két nagy Nádasdy Anna Máriának jutott, egy harmadik, mely vízme­legítésre szolgált, közös tulajdonban maradt fivéré­vel. 1670-ben Bónis Ferencné javai között nem ke­vesebb, mint 12 rézfazekat számoltak össze. Bocskay Istvánnak is maradtak Füzéren rézfaze­kai. 472 Ezek már inkább kincsjellegű vagyontárgyak lehettek. Ez is arra utal, hogy a rézedénynek ko­moly értéke lehetett. Egyes fazekakhoz vasláb tartozott. Ilyen vas­lábat írtak össze 1623-ban a sáfárházban (17.). Más jellegű, kisebb, laposabb főzőedény le­hetett a serpenyő. Ez is készülhetett vasból is, réz­ből is. Vasserpenyőt 1620-ban, rézserpenyőt 1641­ben találtak, egyet-egyet. Ez a fajta főzőedény is állhatott lábakon. A keltezetlen hiányjegyzékben éppen két lábas serpenyő szerepel, sajnos az anyag megnevezése nélkül. Fém főzőedények az ásatáson eddig nem kerültek elő. Cserép főzőedények Az inventáriumokban mindössze egyszer tesznek említést cserépedényekről (nem számítva a tüzes szerszámokat). 1620-ban a kaputorony máso­dik emeletén (14. ) 15 mázatlan cserépfazekat ta­láltak. Datz Márton számadáskönyvében azonban több, cserépből készült főzőedény vásárlásáról szóló adattal találkozunk az 1625/26 években. A vásárlásokkal nem csupán a vár, hanem a majorság (és valószínűleg az udvarház) igényeit is kielégí­tették. Kizárólag fazekakról és fedőkről esik szó, lábasokról nem. A bevásárlás legtöbbször Göncön történt. Háromszor hoztak fazekakat Ujhelyből, egyszer-egyszer Kassáról és Szepsiből. Némileg meglepő, hogy Patak, a nevezetes fazekasközpont nem szerepel a fazekak beszerzési helyei között. Persze meglehet, hogy a pataki fazekasok a Füzér­hez közelebb eső újhelyi vásárokon is árulták ter­mékeiket. A fazekak különféle méretűek voltak, az viszont nem derül ki, hogy mázasak, vagy mázatla­nok voltak-e. Valószínűleg ilyenek is, olyanok is. A fazekak ára 3-12 pénz között mozgott. Az ár szempontjából nem feltétlenül a fazekak mérete volt a döntő. „Öreg" fazekat 3 pénzért is, de 12 pénzért is lehetett kapni Szepsiben. Az olcsóbbik minden bizonnyal mázatlan, az utóbbi pedig mázas 472 MOL E.244. (Minutae Expeditiones camerales), 25. cs, 1670, október, 119. fazék lehetett. A kifejezetten a konyhába szánt (te­hát feltehetően főző-) fazekak ára 4-7 pénz volt. „Apró", ugyancsak konyhára való fazekat már 3 pénzért is lehetett kapni. Egy év alatt összesen 79, különféle fazekat vásároltak. Ehhez képest elenyé­sző számú, mindössze 6 fedőt vettek. Egy fedő ára 2 pénz volt. Fazekak A fazekak részletes ismertetése elé néhány általános megjegyzés kívánkozik. A füzéri vár 16-17. századi használati kerá­mia-leletei között a mázatlan edénytöredékek döntő többségben vannak. A mázas kerámia aránya még a bizonyosan 17. századi omladékrétegből előjött anyagban is csupán 10% körül van. Az egyébként mázas kályhacsempékkel datált 16. századi feltöl­tési rétegekből gyakorlatilag nem került elő mázas kerámia. Úgy tűnik, hogy Füzéren a mázas edények - talán a díszkerámia kivételével - csak a 16. szá­zad második felétől kezdenek elterjedni, s ahhoz, hogy döntő túlsúlyra jussanak, a vár életében már nem volt hátra elég idő. A mind anyaguk, mind dí­szítésmódjuk tekintetében igénytelen, kifejezetten archaikusnak mondható mázatlan főzőedények a 17. században is megőrzik - igaz, egyre csökkenő mértékű - fölényüket. A tömeges - és úgy tűnik, hogy egy kaptafára készült - durvább, mázatlan edények között ma még - a kutatás jelenlegi fokán - alig lehet csoportokat elkülöníteni. Minden dí­szítésük kimerül a vállnál körbefutó sekély hor­nyokban, de sokszor még ez sem található meg a jellegtelen oldaltöredékeken. Változást csak a vé­konyabb falú, finomabb, kívül már néha festett ­továbbra sem túl eredeti - díszítéssel bíró edények megjelenése hoz, de ezek is alighanem csak az első mázas edényekkel együtt, csupán a 16. század vé­gén érkeztek meg Füzérre. A mázas edények között már kimutatható némi különbség. A vörös anyagú, belül mázas, de kívül a mázatlan, festett edényekkel megegyező dí­szítésű (és peremformájú) edények valószínűleg az utóbbiakkal egyszerre jelentek meg, köztük inkább árdifferencia lehetett, mintsem időrendi. Talán va­lamelyest későbbiek az inkább már fehér, sárgásfe­hér anyagú, belül mázas edények, melyek között két csoport különíthető el. Az egyikre elsősorban, de nem kizárólagosan a benyomkodott szélű pe­remforma jellemző - ezeket nemigen festették, in­kább csak egy-egy keskeny horony díszítette külső oldalukat -, míg a másik külső oldalát változato­sabb festés díszítette. Nem találkozunk a füzéri

Next

/
Thumbnails
Contents