Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
Szerszámok, eszközök A tűzifa feldarabolását szolgálhatta két, 1620ban említett fahasogató vasszeg (ék), egy szekerce (1654-ben említenek egyet, az is rossz volt), és az 1665/68-ban említett egy nagy és egy kisebb, „deszkametsző" fűrész. Ez utóbbi szerszámok ácsmunkához is használhatóak voltak. Fúróból 1654ben még 5 volt (igaz, kettő rossz), ebből három már a későbbi hiányjegyzéken szerepel. 1665/68-ban már csak egy fúró volt a várban. Ezek a szerszámok többnyire a sáfárházban (17.) voltak. Ilyen jellegű szerszámok közül kettő is előkerült az ásatáson, mindkettő a nyugati, hosszú pincét (39.) betöltő omladék alján: egy balta és egy cigányfúró. A 23 cm hosszú balta - a szerszám felső síkjához képest hegyesszöget bezáró - élének hossza közel 10 cm. Nyaka 7x6 cm-es. A nyéllyuk D alakú. A balta élének alsó részén háromszög alakú kitüremkedés látható. A korrózió miatt mesterjegy egyelőre nem látható a szerszámon. A példány gyakorlatilag a ma is használt formákkal egyezik meg. Lelőhelye alapján egyértelműen 17. századi darab (63. ábra, 1.). A 41 cm hosszú cigányfúró szára kör keresztmetszetű. A szár végén kerek lyuk szolgált a nyél befogadására. A széles, laposra kalapált hegy lapjának iránya merőleges az egykori nyél irányára. A hegy csúcsa háromszög alakú. A cigányfúró hosszú ideje változatlan formájú, napjainkig használt szerszám. A füzéri példány 17. századi (63. ábra, 2.). Építkezésnél válhatott szükségessé az 1654ben említett 13 csákány (ebből négy nagy, kővágó) és 3 vasrúd (abból egy kétágú, kőfeszítő). Csákány 1665/68-ban már csak egy volt, vasrúd kettő, no meg egy vaskaró, ezekről azonban már nem árulják el, hogy kőfejtő szerszámok voltak-e? Ezeket a „Cejtházban" ( 18. ) és a sáfárházban (17.) találták. Nem dönthető el az sem, hogy a három alkalommal is említett vasrostát kőművesmunkához használtáke? 1620-ban a sáfárházban két vas meszelőkanál (kőműveskanál?) is fellelhető volt. Lajtorjáról egyszer, 1623-ban hallunk. Kovácsműhely ugyan nem volt a várban, de hogy szükség esetén végezhettek itt kovácsmunkát is, arról az 1654-ben említett öt pöröly (kettő nagy) és egy, 1668-ban számba vett vaslyukasztó tanúskodik. Egy nagy pöröly már 1641-ben is volt a várban, Nádasdy Ferenc és Nádasdy Anna Mária közös tulajdonában. A vár életéhez kevésbé szorosan fűződtek a földmüveléssel kapcsolatos szerszámok. Esetlegesen, mindössze egyszer-egyszer sorolnak fel ilyen eszközöket: 1620-ban egy kapát, 1654-ben egy kaszát, 1665/68-ban egy ásót. Ez utóbbi „vasas", tehát vaspapucsos faásó volt. Kivételes eszköznek tekinthető az 1654-ben, a sáfárházban talált két gyapjútépő. Ezek a szerszámok eddig nem kerültek elő az ásatáson, viszont - jobb híján - itt említhető meg egy olyan eszköz, melyről nem szólnak az írott források, a leletanyagban viszont megtalálható: egy olló. Egyetlen olló került elő eddig a várban, mégpedig a Kis pince (37.) közepén álló tufapillér mellett, az omladék alján (58. ábra, 1.). Az olló pengéje viszonylag széles, rövid (pengehossza 7 cm), befelé ívelődik. Fogantyúi hiányoznak. Igen erősen emlékeztet a sarvalyi 2. típusra, 457 bár ennek pengéje annál valamivel rövidebb és keskenyebb. Ilyen ollókat Ozorán a 17. század végéig ki lehetett • 458 mutatni. Egyszerű gépek 1654-ben és 1665/68-ban a „Cejtházban" ( 18. ) egy-egy rézcsigát találtak. Az utóbbi alkalommal volt ott egy facsiga is. A csigákhoz tartozó kötelet mindkét alkalommal külön számba vették. 1654-ben a csigához való kötél „öreg" volt, tehát maga a rézcsiga is elég nagy lehetett. Minkét öszszeírás egyéb, hársfarostból készült köteleket is felsorol: 1654-ben 23-at, 1665/68-ban 13-at. Egy-egy vashorgot három inventáriumban említenek meg. Valószínű, hogy a súlyosabb tárgyak várba való feljuttatásához csigákat is használtak. Ma is felfedezhető egy, a várba vezető lépcsővel párhuzamosan emelkedő, viszonylag sima sziklafelszín, mely a párkány feltehető helyétől indul, és ugyanott ér véget, ahol a lépcső. Szellemi élettel kapcsolatos tárgyak A várban időnként szellemi munka is folyt. Erre már a „Deákház", „Secretariusok háza" (22.) elnevezés is utal. A „Deákház" emeletén ( 27.) mely alkalmanként a porkoláb szállása volt, máskor viszont Tiszttartó háznak nevezik - 1623-ban egy magyar nyelvű Bibliát, 459 egy latin-magyar szó457 Holl-Parádi, 1982, 62. 458 Gere, 1993, 100-101. 459 Ez minden bizonnyal a Károli Gáspár által lefordított Biblia volt.
