Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI
Másfél, malomhoz való acél szerepel a keltezetlen hiánylistán. A gabonából elsősorban természetesen lisztet készítettek. A várban rendszeresen hatalmas, a helyi fogyasztás igényeit bizonyosan többszörösen meghaladó mennyiségű lisztet őriztek. A legtöbbet 1670-ben találtak itt, ekkor 155 köböl és még négy hordónyi volt belőle. A legkevesebbet, 28 köbölnyit 1644-ben számláltak össze, ez azonban csak Nádasdy Anna Mária része volt, a valódi mennyiségnek alighanem csak egyharmada. Bizonyos, hogy ennyi lisztet nem a három várbeli kézimalmon őröltek le. Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy az uradalom malmaiban megőrölt lisztet is felhordták a várba, hogy ott őrizzék. Az erdélyi templomerődök (Prázsmár, Szászhermány, Szászkézd stb.) terményőrző funkciója közismert. Egyes eldugott székelyföldi településeken (például Székelyderzsen) a családoknak ma is liszt és gabona raktározására használt kamrái vannak a templom erődítményeiben. A korabeli lét szempontjából döntő fontosságú gabona és liszt esetében a fuzéri vár is hasonló szerepet töltött be, azt azonban kizárhatjuk, hogy az uradalom népének gabonáját és lisztjét is itt őrizték volna. 417 Azt, hogy a liszt különféle minőségű volt, az 1620-as inventáriumból tudjuk meg. Ekkor ugyanis hangsúlyozottan megkülönböztetnek fehér cipónak, kenyérnek, illetve marhának (tehát csak takarmánynak való) lisztet. Datz Márton számadáskönyve is megkülönbözteti a fehér cipónak való, és a közönséges „köz" lisztet. A vár személyzete számára hetente 6-8 köbölnyi „köz" lisztet, az uraknak, azaz a számtartónak, a tiszttartónak és a porkolábnak ugyanilyen időközönként 2-3 fertálynyi fehér cipónak való lisztet sütöttek meg kenyérnek. A lisztet szuszékokban és különböző méretű hordókban tartották, melyek - a gabonafélékhez hasonlóan - az északi palotaszárny helyiségeiben (jobbára a nagyteremben (45.) és az ebédlőpalotában (49.)) és a fokokon álltak. 1670-ben 4 hordónyi lisztet a „tetthelyen", a „Malompincében" (32.) találtak. 417 Egyetlen adat mégis arra utal, hogy az uradalom népe (de valószínűbb, hogy csak egyes elöljárók) bizonyos javaikat a várban tarthatták: 1670. augusztus 15-én a szepesi kamara arra utasítja Juhász István fuzéri provisort, hogy adja ki a fuzéri jószágbelieknek azokat a javaikat és portékáikat, melyek a várban vannak. MOL E. 244. (Minutae Expeditiones camerales), 24. cs., 1670., augusztus, 262. Egyéb termények Ugyanígy nem csupán a személyzet ellátását szolgálták, hanem a felhalmozott értékek közé tartoztak a várban őrzött egyéb termények is. A hüvelyesek közül lencséből volt a több. A maximális mennyiség, amelyről tudomásunk van, 1641-ben 7 köböl, de ez a tényleges mennyiségnek valószínűleg csak a fele (Nádasdy Anna Máriának és Révay Juditnak egyaránt 3,5-3,5 köböl lencséje volt, s miután ők egymás között osztották meg a Nádasdy Anna Máriának jutott terményrészt, alighanem Nádasdy Ferencnek is volt 7 köbölnyi lencséje.). A lencsét hordókban tartották, de nem volt a várban állandó, vagy jellegzetes tárolási helye. Bónis Ferenc birtoklásának idején a várnagyi fizetés része volt fél köböl lencse is, de ezt aligha tartották a várban. Borsóról csak kétszer hallunk, de mennyisége nem volt számottevő (1620: két köböl és egy fertály, 1670: egy hordónyi). Zöldségfélék Vöröshagymát a 17. század húszas éveiben készült leltárak sorolnak fel. Mindkétszer a Nagy pincében (42.) tárolták, maximális ismert mennyisége több mint egy köböl. Fokhagymát csak 1623ban említenek, ekkor a vöröshagymával együtt 10 koszorút alkotott. Egy koszorú vöröshagyma ára a 17 század harmadik évtizedében 6 pénz volt. A káposztát hordókban, vagy átalagban tárolták, kizárólag pincékben. Mennyisége változó, de nem túl sok volt, valószínűleg jórészt a katonaság élelmezését szolgálta. A fejeskáposzta mellett megkülönböztettek vágott és savanyú káposztát is. A káposztát sózták. Salátát egyszer, 1641-ben említenek, 18 köbölnyit, ez azonban a valóságos mennyiségnek csak törtrésze lehetett. Egy kevéske répát 1623-ban találtak a kaputorony padlásán /15./, melyet a gyümölcsökhöz hasonlóan aszaltak. Tejtermékek Valamiféle tejterméket szinte minden összeírás alkalmával találtak a várban. Egyedül az 1654es inventárium nem tér ki az ilyen jellegű élelmiszerekre (ami nem jelenti azt, hogy nem is voltak). A tejtermékek forrására egy 1641-ből és egy 1669ből származó urbáriumnak a vonatkozó helyen egymással szinte szó szerint megegyező kitétele világít rá. Eszerint a füzéri lakosok kötelességei közé tartozott, hogy a majorsági juhok és tehenek hasznait és túróját a várba felvigyék és ott, jó helyre helyezzék". A nagyon hasonló szöveg arra utal,
