Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

A VAR TÖRTENETE A történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Tokaj-Eperjesi- (modern elnevezése szerint a Zempléni-) hegység Hegyköznek nevezett kistáján, Kassa és Sátoraljaújhely között fekvő Füzér (1-4. kép) egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Nevével első ízben ugyan csak egy 1264-ben kelt oklevélben

7 találkozunk, azonban ebben visszautalnak arra, hogy a vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli „vak" Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg. Bár a „Kompolt" nemzetség neve a középkori forrásokban többé nem fordul elő

8

, igen valószínűnek látszik, hogy az Aba genus egyik ágáról van szó. Ezt a feltevést az Árpád-kori (Aba-)Ujvár megye birtokviszonyai, valamint a két névnek (Kompolt, Andornak) az Aba nemzetség által való használata alapozza meg. A vásárlás konkrét időpontja ismeretlen, azonban annak II. András halála (1235) előtt kellett történnie. Azt, hogy a vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a várban talált eddigi legkorábbi éremlelet is igazolhatja. 1997-ben a vár északkeleti részén álló gazdasági szárny egyik helyiségének területén elért legalsó járószintből II. Eberhard salzburgi érsek 12001246 között vert friesachi dénárja került elő.

9 Az 1264. évi oklevélből a vár korai életének további eseményeire is fény derül. Eszerint Füzért IV. Béla leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette. Ezen a ponton kapcsolódik be az első, Füzérről szóló konkrét forrás. 1264-ben ugyanis a pápa felszólítja István herceget, hogy adja vissza a várat Annának és fiainak.

10 A vár ezzel a IV. Béla és István herceg között kirobbant fegyveres konfliktus helyszínei közé került. Sorsát ismét egy későbbi, 1270-ben kelt oklevélből ismerhetjük meg. Az ebben foglal7 Györffy, 1987., I. 82. 8 Karácsonyi, 1900., 784. 9 CNA Ca. 19. Az érem meghatározásáért Tóth Csabát illeti köszönet. Megjegyzendő, hogy Füzér - mint földesúri magánvár - meglehetősen egyedül áll a tatárjárás előtt épült erődítmények között. Emiatt Fügedi Erik 1975-ben (Fügedi, 1975., 67.) még azt tartotta valószínűnek, hogy a várat a király építtette, de I977-re (Fügedi, 1977., 134.) véleménye megváltozott, ekkor már ő is a „Kompolt" nembeli Andronicus mestert tartotta a vár építtetőjének. A bizonytalanság jól jelzi, hogy ez ügyben további - jobb híján alighanem régészeti - bizonyítékokra lesz szükség. 10 Györffy, 1987., 1.82. tak szerint a pápai közbenjárás eredménytelen volt, hiszen a király hamarosan fegyverrel próbálta viszszafoglalni Füzért lázadó fiától. A várat azonban az ifjabb király hű embere, Rosd nembeli Endre fia Mihály mester megtartotta ura számára. Ezért és más szolgálataiért 1270-ben István, immár mint V. István király, Mihály comesnek adta Füzért és tartozékait.

11 Az adomány levélhez határjárás is kapcsolódik. Ennek alapján képet alkothatunk az uradalom 13. századi kiterjedéséről. A határ (Füzér-)Kajatától északkeletre kezdődik, majd a mai Pusztafalu területét elkerülve az Izra-tóhoz érkezik. Innen kezdve a Nagy-Milic gerincén húzódott nyugat felé, majd (Füzér-) Komlós és a mai Hollóháza között délre tartott. Ezután ismét nyugat felé haladva a pányoki és abaúj vári határral érintkezve magába foglalta Telkibányát, majd keletre fordulva a mai Pálháza környékéig futott. A mai Vilyvitánynál északra tért és így csatlakozott a kiindulóponthoz.

12 A várral együtt adott megnevezett települések közül a ma is meglevőek (Füzér, Biste, Kajata, Komlós, Nyíri, Kápolna [ma puszta] és Telkibánya) a körülhatárolt területen belül fekszenek, de ez valószínűsíthet az azóta nyomtalanul eltűnt településekről (Derstelke, Rátka, Kánásfölde, Vereng) is. Az uradalom területe később jelentősen megváltozott. Az adománylevél 1272 évi megerősítésében már Mihály fivére, Demeter is szerepel.

13 Demeternek nem maradtak leszármazottai, Mihály fiai közül II. Demeter 1282-ben a hódtavi csatában vesztette életét, II. Mihály pedig 1285-ben fiúörökös nélkül hunyt el.

14 A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, de - a környékbeli várakhoz hasonlóan - alighanem Aba Amadé fennhatósága alá került. Mindenesetre 1320-ban királyi várként bukkan fel újra, Drugeth Fülöp újvári ispán igazgatása alatt, akinek ekkor itteni várnagyát említik. 5 Füzér az Anjou-kor folyamán mindvégig a király abaúji ispánjainak honorbirtoka maradt. Várnagyait (valójában alvárnagyait) sokszor megemlítik.

16 11 Györffy, 1987., I. 82. 12 Smilauer, 1932., 267-269. 13 Györffy, 1987., I. 82. 14 Karácsonyi, 1900., 933. 15 Engel, 1996., I. 314. 16 1320-1330: Lampert fia „Füzéri" Mihály, (időnként várnagynak, máskor alvárnagynak titulálva), 1340-42: Tullus-i Mátyás (várnagy), 1350: Zend-i András fia Tamás (alvárnagy) Engel, 1996., 1.314.