Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

kályhának - jobban mondva a csoport két tagjának, az áttört oromcsempének, valamint a tojásléces párkánynak ismert párhuzama. Az oromcsempe párhuzama a közeli, Zemplén megyei Velejtén ke­rült elő. 294 A velejtei csempe mázatlan, és nem át­tört megoldású. A tojásléces párkánynak az ónodi anyagban van meg a pontos párja. Igaz, hogy szá­mos, valószínűleg többnyire ugyancsak oszt­rák/német forrásra visszamenő, világi személyt áb­rázoló csempe ismert az ország középkori területé­ről, sőt, a közeli Boldogkőről és Kassáról is, ezek azonban igen távol állnak a füzéri példányoktól. 295 Még leginkább az a Belo Polla által közölt késmár­ki csempe vethető vele össze, melyet azonban a kváderdíszes kályhacsempékkel egykorúnak tarta­nak, és szintén lengyelországi példányokkal áll kapcsolatban. Eme - alighanem szintén világi sze­mélyt ábrázoló - csempe íves keretének kazettái­ban a füzéri, főúri hölgyet ábrázoló darab keretelésében látható virágocskákhoz hasonló mo­tívumokat fedezhetünk fel. 296 Mindez a lengyelor­szági kapcsolat halvány lehetőségét veti fel. A velejtei és ónodi párhuzam miatt azonban ezt a csoportot nem lehet a hatodik kályhagenerációhoz sorolni, mivel Velejte Terebes tartozéka volt, így az ott és Füzéren egyaránt felbukkanó típus készítését kézenfekvő Terebes (és Velejte), valamint Füzér közös birtokosainak, a Perényieknek kihalását (1567) megelőző évekre tenni. 2. Bibliai tárgyú mázatlan cserépkályha Bizonyos, hogy a füzéri várban állt legalább egy olyan, mázatlan, vastagon engobozott csem­pékből álló kályha, melynek kétféle lapcsempéjét ószövetségi figurák díszítették. E lapcsempékhez az anyag alapján egy osztópárkány és egy koronázó párkány is hozzárendelhető. Valamennyi ide sorolt típus hátlapján szövetlenyomat figyelhető meg. Az előkerült anyagban sarokcsempe nincs, ezért felte­hető, hogy a kályha a körhöz közelítő sokszög alap­rajzú volt. A kályhához tartozó egyik lapcsempe (39. ábra, l.), 29 igen apróra törve, de viszonylag nagy számban került elő. Megtalálhatóak voltak ezek a darabok a sütőházban, az északi várfalon kívül, a nagyterem alatti pincében, az udvaron és az ágyú­álláson is. A léckeretes csempe perspektivikusan mélyülő képmezeje félkörívesen zárul. Az ívhá­294 Ján Chovanec szíves közlése. 295 Holl, 1993., 274-276. 296 Polla, 1971., XLVII., XLVIII. tábla. 297 Gyuricza, 1992., 48., 49. és 50. típusok. romszögeket egy-egy háromszirmú virág tölti ki. A mélyülő keret alsó sávját leveles ágak foglalják el. Az ívet tükrökkel tagolt felületű, széles oszlopok tartják. A felső tükröt kereszt alakú rácsmotívum osztja négy részre. Az oszlopokat az ívtől fejezet választja el. Az ívmezőt ívsor tagolja, bennük két­két pont látható. Az ívsor fél ívvel indul és fél ívvel záródik. Ezekben csak egy-egy pont van. A képme­ző alsó részét mellvéd foglalja el, rajta egy-egy sellő fel iratszalagot tart. A feliratból csak a szókez­dő S betű ismert. A mellvéd mögött prémes gallérú ruhába öltözött, háromszögletű szakállt viselő, szembeforduló királyfigura áll. A király jobbjában tulipános végű jogart, baljában kereszttel díszített országalmát tart. Fején háromágú korona. A dara­bok meglehetősen kopottak, valószínűleg másola­tok. E csempetípusnak mázas változata is volt, amint azt néhány apró töredék, valamint egy, a várban 1934-36-ban folyt állagmegóvás során elő­került - sajnos csak fotóról ismert - ép példány bi­zonyít. 298 A másik lapcsempe (39. ábra, 2.) 299 példá­nyai mind az északi, mind a déli palotaszárny va­lamint az ágyúállás területéről előkerültek. A lécke­retes csempe képmezeje itt is félkörívesen zárul, azonban az ívháromszögeket itt egy-egy forgórózsa tölti ki. A keret alsó sávját ABRAHAM ISAK fel­irat foglalja el. Az ívet itt mérműves ablakokkal ta­golt felületű oszlopok tartják. Az oszlopokat az ív­től fejezet választja el. Az ívmezőt levélsor tagolja. A képmezőben Ábrahám áldozatának jelenetét is­merhetjük fel. A jobb oldalon a tunikába öltözött Izsák imára kulcsolt kézzel az áldozati máglya ro­zséin térdepel. Az ugyancsak tunikaszerű ruhát és furcsa kalapot viselő Ábrahám baljával Izsák üstö­két markolja, jobbjával pedig kardját lendíti. Az ív alatt Isten kezei látszanak, amint a jobb kéz megra­gadja Ábrahám kardját, a bal pedig Izsák felé mu­tat. Az ábrázolás igen elmosódott, nagy valószínű­séggel másolatról van szó. Anyaga alapján nagy valószínűséggel ehhez a kályhához köthető az az íves vonalú, meglehetősen durva, elmosódott mintájú párkánycsempe (39. áb­ra, 3.), melynek töredékei az északi várfal külső oldalán és az ágyúálláson bukkantak napvilágra nagyobb mennyiségben. A csempét egyszerű levél­dísz gazdagítja. Nem csak anyaga, de témája is ehhez a kály­hához kapcsolja azt a sajnos csak töredékesen is­mert párkánycsempét (39. ábra, 4.), mely a sütő­házból és az északi várfalon kívüli területről is elő­298 Holl, 1993., 47. ábra. 299 Gyuricza, 1992., 100. típus.

Next

/
Thumbnails
Contents