Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
kályhának - jobban mondva a csoport két tagjának, az áttört oromcsempének, valamint a tojásléces párkánynak ismert párhuzama. Az oromcsempe párhuzama a közeli, Zemplén megyei Velejtén került elő. 294 A velejtei csempe mázatlan, és nem áttört megoldású. A tojásléces párkánynak az ónodi anyagban van meg a pontos párja. Igaz, hogy számos, valószínűleg többnyire ugyancsak osztrák/német forrásra visszamenő, világi személyt ábrázoló csempe ismert az ország középkori területéről, sőt, a közeli Boldogkőről és Kassáról is, ezek azonban igen távol állnak a füzéri példányoktól. 295 Még leginkább az a Belo Polla által közölt késmárki csempe vethető vele össze, melyet azonban a kváderdíszes kályhacsempékkel egykorúnak tartanak, és szintén lengyelországi példányokkal áll kapcsolatban. Eme - alighanem szintén világi személyt ábrázoló - csempe íves keretének kazettáiban a füzéri, főúri hölgyet ábrázoló darab keretelésében látható virágocskákhoz hasonló motívumokat fedezhetünk fel. 296 Mindez a lengyelországi kapcsolat halvány lehetőségét veti fel. A velejtei és ónodi párhuzam miatt azonban ezt a csoportot nem lehet a hatodik kályhagenerációhoz sorolni, mivel Velejte Terebes tartozéka volt, így az ott és Füzéren egyaránt felbukkanó típus készítését kézenfekvő Terebes (és Velejte), valamint Füzér közös birtokosainak, a Perényieknek kihalását (1567) megelőző évekre tenni. 2. Bibliai tárgyú mázatlan cserépkályha Bizonyos, hogy a füzéri várban állt legalább egy olyan, mázatlan, vastagon engobozott csempékből álló kályha, melynek kétféle lapcsempéjét ószövetségi figurák díszítették. E lapcsempékhez az anyag alapján egy osztópárkány és egy koronázó párkány is hozzárendelhető. Valamennyi ide sorolt típus hátlapján szövetlenyomat figyelhető meg. Az előkerült anyagban sarokcsempe nincs, ezért feltehető, hogy a kályha a körhöz közelítő sokszög alaprajzú volt. A kályhához tartozó egyik lapcsempe (39. ábra, l.), 29 igen apróra törve, de viszonylag nagy számban került elő. Megtalálhatóak voltak ezek a darabok a sütőházban, az északi várfalon kívül, a nagyterem alatti pincében, az udvaron és az ágyúálláson is. A léckeretes csempe perspektivikusan mélyülő képmezeje félkörívesen zárul. Az ívhá294 Ján Chovanec szíves közlése. 295 Holl, 1993., 274-276. 296 Polla, 1971., XLVII., XLVIII. tábla. 297 Gyuricza, 1992., 48., 49. és 50. típusok. romszögeket egy-egy háromszirmú virág tölti ki. A mélyülő keret alsó sávját leveles ágak foglalják el. Az ívet tükrökkel tagolt felületű, széles oszlopok tartják. A felső tükröt kereszt alakú rácsmotívum osztja négy részre. Az oszlopokat az ívtől fejezet választja el. Az ívmezőt ívsor tagolja, bennük kétkét pont látható. Az ívsor fél ívvel indul és fél ívvel záródik. Ezekben csak egy-egy pont van. A képmező alsó részét mellvéd foglalja el, rajta egy-egy sellő fel iratszalagot tart. A feliratból csak a szókezdő S betű ismert. A mellvéd mögött prémes gallérú ruhába öltözött, háromszögletű szakállt viselő, szembeforduló királyfigura áll. A király jobbjában tulipános végű jogart, baljában kereszttel díszített országalmát tart. Fején háromágú korona. A darabok meglehetősen kopottak, valószínűleg másolatok. E csempetípusnak mázas változata is volt, amint azt néhány apró töredék, valamint egy, a várban 1934-36-ban folyt állagmegóvás során előkerült - sajnos csak fotóról ismert - ép példány bizonyít. 298 A másik lapcsempe (39. ábra, 2.) 299 példányai mind az északi, mind a déli palotaszárny valamint az ágyúállás területéről előkerültek. A léckeretes csempe képmezeje itt is félkörívesen zárul, azonban az ívháromszögeket itt egy-egy forgórózsa tölti ki. A keret alsó sávját ABRAHAM ISAK felirat foglalja el. Az ívet itt mérműves ablakokkal tagolt felületű oszlopok tartják. Az oszlopokat az ívtől fejezet választja el. Az ívmezőt levélsor tagolja. A képmezőben Ábrahám áldozatának jelenetét ismerhetjük fel. A jobb oldalon a tunikába öltözött Izsák imára kulcsolt kézzel az áldozati máglya rozséin térdepel. Az ugyancsak tunikaszerű ruhát és furcsa kalapot viselő Ábrahám baljával Izsák üstökét markolja, jobbjával pedig kardját lendíti. Az ív alatt Isten kezei látszanak, amint a jobb kéz megragadja Ábrahám kardját, a bal pedig Izsák felé mutat. Az ábrázolás igen elmosódott, nagy valószínűséggel másolatról van szó. Anyaga alapján nagy valószínűséggel ehhez a kályhához köthető az az íves vonalú, meglehetősen durva, elmosódott mintájú párkánycsempe (39. ábra, 3.), melynek töredékei az északi várfal külső oldalán és az ágyúálláson bukkantak napvilágra nagyobb mennyiségben. A csempét egyszerű levéldísz gazdagítja. Nem csak anyaga, de témája is ehhez a kályhához kapcsolja azt a sajnos csak töredékesen ismert párkánycsempét (39. ábra, 4.), mely a sütőházból és az északi várfalon kívüli területről is elő298 Holl, 1993., 47. ábra. 299 Gyuricza, 1992., 100. típus.
