Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
A kutatás során viszonylag sok ablakszem, vagy ablakszem-töredék került elő. Ismerünk ilyeneket mind a gazdasági épületszárny területéről, mind a palotaszárnyakból, de még az ágyúállásról és az északi várfal külső oldaláról is. A legtöbb sokszor ép - ablakszem a „Deákház" és a „Rimayház" árnyékszékaknájából került elő. A kör alakú ablakszemek átmérője 7 és 10 cm között mozog. Térkitöltő elem eddig nem fordult elő. Feltűnően hiányoznak az ablakszemek a kert és a tornác 16. századi feltöltéséből, s nem fordultak elő ilyenek a „Deákház" terazzopadlója alatt sem. A várban alighanem csak a 16. század második felétől számolhatunk üvegezett ablakokkal, korábban minden bizonnyal csak lantornával voltak lezárva. Az északi várfal külső oldalán előkerült egy vékony ólomlemezből készült, összevissza görbült foglalatdarab is (27. ábra, 3.). Egy ablaktáblában bizonyosan több mint tíz ablakszem volt. Az ablakszemek szinte mindig hiányosak voltak. Az írott források nem térnek ki arra, hogy pótlásukat megoldották-e valahogy (például lantornával), de a helyiségek használhatóságának fenntartása alighanem megkövetelte azt. A leltárakban nem említett pinceablakok aligha lehettek üvegezve. Ha egyáltalán zártak voltak, csakis lantorna fedhette szárnyaikat. A lakószintek ablakai belülről alighanem fülkés megoldásúak lehettek. Az ablakfúlkék - a ma is álló nyugati ablak és az archív ábrázolások alapján - szegmensíves záradékúak voltak. Nyilván számos ablakfülkében volt kő ülőpad, hiszen mással nem magyarázható a kutatások során előkerült ülőpadlapok viszonylag nagy száma. Ezek kivétel nélkül egyszerű, félkörösen legömbölyített élű kőlapok, vagy kőtömbök voltak. Az ülőpadoknak három, egymástól alig eltérő típusát találtuk meg eddig (26. ábra, 1-3.). A legkisebb töredék talán a kápolna ülőfűikéinek egyikéből származik. Legközelebbi párhuzamaik a sárospataki várban láthatóak. Fülke nélküli megoldású a Kis pince (37.) udvarra néző ablaka. Az ablakok helyzetében is felismerhető egy bizonyos rendszer. Szinte minden helyiségnek csupán egyetlen ablaka volt. Ez alól bizonyosan kivétel az ebédlőpalota (49.), ahol rendszeresen két ablakot említenek. Egy alkalommal (1665/68-ban) a „Deákházban" (22.) is két ablakról beszélnek. Ugyanekkor két ablakot találtak a kaputorony első emeletén (13. ), ez azonban csak valami félreértés lehetett, hiszen a helyiség ma is áll, s csak az udvar felé nyílik innen egy ablak (a szoba északi falán ma látható másik ablak - mint ahogy erre már utaltunk - csak a Lux-féle helyreállítás eredménye, helyén valójában ajtó volt, mely a „Cejtházba" vezetett). 206 Nagyon valószínű, hogy az ablakok szinte minden esetben a váron kívülre néztek. Ez a déli palotaszárnyon az archív anyag alapján bizonyosra vehető, míg az északi szárny esetében a régészeti jelenségek (nagy mennyiségű szemét, köztük kályhák bontási törmelékének jelenléte az északi várfal külső oldalán, mely minden bizonnyal csak úgy kerülhetett ide, hogy ablakokon kihajították) igazolják. Az ablakok a falszakaszok tengelyében álltak. Mivel a palotaszárnyak ablakai kifelé néztek, a vár pusztulása során a kőkeret-elemek nyilván kifelé is hullottak, ezért ezek egykori tagozatának megismerésére kevés az esély. Eddig az ablakszemöldökpárkányoknak két típusát lehetett megkülönböztetni. Mindkettőt egy-egy példány képviseli, s mindkettő a sütőházból (19.), azon belül az egyik a kemence falazatából, a másik a sütőházat fedő omladékból, de ugyancsak a kemence közelében került elő, így valószínűleg ez utóbbi is a kemence falából származik. A kemencéből előkerült darab tagozata valamivel egyszerűbb: lemez-lemez-szíma-lemez (24. ábra, 2.). A másik egy lemezzel gazdagabb: lemez-lemez-szíma-Iemezlemez (24. ábra, 1.). Könyöklőpárkányból ugyancsak két darabot - és egyúttal két típust - ismerünk. Az egyik szintén a sütőházból került elő, s nyilvánvalóan összetartozik a gazdagabb profilú szemöldökpárkánnyal (24. ábra, 3.). Félhengerrel kezdődő tagozata szímával és két lemezzel folytatódik. A másik töredék a faluban került elő, ennek profilja: félhenger-lemez-szíma-lemez-homorlat (24. ábra, 4.). Ilyen tagozat van a sárospataki Vörös toronynak a füzérivei megegyező profilú keresztosztós ablakainak könyöklőpárkányain is, tehát valószínűleg ez a példány is egy hasonló keresztosztós ablakból származik. Ablakkeret-töredék és osztó eddig csupán olyan került elő, melynek tagozata megegyezik a „Deákház" emeleti ablakáéval (24. ábra, 5., 6.). Ezek a darabok az északi palotaszárny keleti helyisége alatti pincéből (32.), a virágoskert (29.) humuszából (nem feltöltéséből!), az ágyúállásról és a faluból származnak. Említettük már, hogy a leltározók nem vették számba valamennyi ablakot. Kisebb, egyszerűbb, tagozat nélküli keretű ablakok nyílhattak az épületek udvar felőli oldalán is, olyanok, mint amilyen a Kis pincében (37.) feltárult, de lehettek ilyenek a lakószinteken is. Minden bizonnyal egy ilyen, kis206 A kaputorony helyreállításához készült Lux-féle rajzokonjói látható, hogy itt akkor már csupán egy nagy kiromlás volt. Feld-Cabello, 1980. 97., 62. kép.
