Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
Tetők A párkánybeli és a várbeli épületek tetejét zsindellyel fedték. Ez alighanem sűrűn igényelte a karbantartást. 1620-ban a párkánybeli istálló padlásán 2000, a kapubástyán még további 8 máglya új zsindely várta, hogy felverjék. Ugyanekkor a sáfárházban 14 000 zsindelyszeget és 1700 lécszeget találtak. 1623-ban ismét 1000 zsindely és 8 szál deszka volt a fokokon. 1626-ban Datz Márton számadása szerint a vár épületére Szepsiben 1000 zsindelyt (3,9 forintért) és 1500 zsindelyszeget (2,25 forintért), Újhelyben pedig ismeretlen mennyiségű lécszeget (25 pénzért) vásároltak. Később, de még ugyanebben az évben Szepsiben újabb 2000 zsindelyt (ezúttal 8 forintért) és 4000 zsindelyszeget (4,8 forintért) vásároltak a vár zsindelyezésére. Ugyanakkor, ugyanott két sínvasat is vettek, melyből részben lécszeget verettek a várhoz, részben pedig kerek szegeket egy kocsihoz. A két sínvas 36 pénzbe került. Összehasonlításként megemlíthető, hogy ugyanekkor egy mázsa vasat is vásároltak a vár (nem részletezett) szükségére. Egy mázsa vas 4 forintba és 35 pénzbe került. 1654-ben ismét volt 300 zsindely a fokokon, 800 lécszeg, valamint 19 nagy és 64 kicsi vasszeg pedig a „Cejtházban". A dátum nélküli hiányjegyzékben éppen azért szerepel 2000 zsindelyszeg és meghatározatlan mennyiségű lécszeg, mert felverték azokat. Abban a szerződésben, melyben 1668-ban Bónis Ferenc bérbe veszi Nádasdytól Füzért, külön kiemelik, hogy: „Az pusztulásra fordult Füzéri Várunkon ez jelen való Esztendőben tartozik Bonis Ferencz Ur magha költséghén húsz Ezer Sindelt fel veretni, következő Esztendőkben penigh a mégh kezénél lészen Tizen eött ezer Sindelt annualim föl veretni Kötelesztetik melly hogy allandób és erősseb légien uy Szaru fákra és Léczekre ütettesse eö Kgme, mellieket az Joszaghbeli Szegeniseghel hordathat megh, s az Molnárokkal Vittethet véghben. Ha penigh a Sindel a Váron nem kévántatnék, tartozik Bonis Ur felesseghe es gyermeki anny erő epületet tétetni annualim a mennyita Tizen eöt Ezer Sindel expensaia tenne." 198 Bónis eleget tett a szerződésben foglaltaknak, mert 1670ben Nádasdy már további utasításokat ad Bónisnak egyik levelében: „Az Vár sindeltül fel lévén építve, igen is azt cseledgye kgd hogy az malmokatis az mi fogyatkozással vadnak aszerint fel építéssé." 199 198 MOL P. 63. (Bónis cs. lt.-a), 3. cs. 51/24-29. 199 MOL P. 63. (Bónis cs. lt.-a), 3. cs. 24/1. A vár feltárása során tömegével kerültek elő az omladékból különféle méretű és formájú, legtöbbször piskóta, vagy keskeny téglalap alakú, ritkábban kerek fejű, sokszor pedig fej nélküli szegek (18. ábra, 1-5.). Ácsszerkezethez tartozhatott az a 3 cm-es kör keresztmetszetű, nagy (25 cm hosszú) vasrúd, melynek egyik vége piskóta alakú fejben végződik, másik végén pedig egy résbe szorított vasék látható (19. ábra). Az általa egykor összefogott elemek együttes vastagsága 18 cm volt. A darab a Kis pincében (37.) került elő. Hasonló funkciót láthatott el, azonban legfeljebb két deszkát szoríthatott össze egy 6 cm hosszú, hengeres metszetű vastárgy, melynek egyik végén kerek fej, a másik végén pedig egy négyzetes formájú anya látható (18. ábra, 7.). Sajnos a korrózió miatt egyelőre nem állapítható meg, hogy van-e rajta menet? Mindenesetre valószínű, hiszen ez a 17. században már nem volt különlegesség. A tárgy által összefogott elemek együttes vastagsága 5 cm lehetett. A darab a nagyterem alatti pincében (45.) került elő. Ezek között a tárgyak között kell megemlíteni egy kapocsszeget is (18. ábra, 8.). A kissé hiányos, rombusz alakú vaslemez végein, annak síkjára merőlegesen eredetileg egy-egy tüske állt. Ma már csak az egyik tüske van meg. A gyenge eszköz csak laza összekapcsolást tett lehetővé. Annál érdekesebb, hogy a „Deákház" árnyékszékaknájában egy szerencsésen épségben maradt zsindelyt is találtunk (20. ábra). A zsindely 19 cm hosszú, 5 cm széles, 1,4 cm vastag. Egyik oldala be van fűrészelve. Födémek A különböző födémekről szerzett írásos és régészeti jellegű információk tökéletesen egybevágnak, vagy jól kiegészítik egymást. A tömlöc (10.) dongaboltozata - bár sosem említik - ma is megvan. A 17. század második felében már kőből épült porház ( 11. ) ma is meglevő, a kaputoronyhoz támaszkodó falán gerendafészkek láthatóak. Ezek alapján a porház gerendafödémes volt. A kaputorony különböző szintjei ugyancsak gerendafödémesek voltak. Az igaz, hogy az inventáriumok konkrétan csak a kaputorony 1. emeletéről ( 13. ) állítják, hogy gerendás mennyezetű, de a szerencsésen megmaradt gerendafészkek alapján (20. kép) a kapu köze (12.) is ilyen volt, és valószínű - bár erre nézvést nincs információnk -, hogy a torony egykori 2. emelete is. A sáfárház (17.), a „Cejtház" (18.), a sütőház (19.) és a konyha (21.) födéméről
