Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
25. /I sáfárház küszöbe Eredetileg nyílt innen északkelet felé egy, a 13. századi várfalba utólag belevésett kicsi ablak, ezt azonban az inventáriumokban sosem említik meg. Az ablak 1977-ben befalazott állapotban került elő, s mivel már az első leltár sem említi, alighanem már 1620-ban is el volt falazva. Ez azért fontos, mert külső kávái az Árpád-kori várfalat borító, tufából épült köpenyfalban megvannak, tehát a köpenyfalnak 1620 előtt már állnia kellett. Ez a köpenyfal pedig későbbi a bástyától északra eső, háromszög alakú faltömbnél. Ez a tény erősíti azon feltételezésünket is, hogy a bástya és a keleti várfal közötti szeglet tömör elfalazása az 1530-as évek után, de 1620 előtt épült. Valószínűleg ezzel egy időben, esetleg még később, az elfalazás utáni köpenyfal építésekor vágták az ablakocskát is. Az ablak befalazása szerencsétlen helyzetével magyarázható, ugyanis az uralkodó szélirányba esik, így igen erős huzatot okozott a szobában. Befalazására legkorábban a kapubástya építését követő harmadik építési periódusban kerülhetett sor, de még 1620 előtt, minden bizonnyal a 16. század második felében. Ugyancsak átalakításra utal, hogy a sáfárház feltárt, udvarra nyíló ajtajának küszöbe másodlagos helyzetű nyíláskeret-darabokból van összeállítva 131 131 Korábbi kőfaragványok másodlagos - falazó kőként való - felhasználásával a későbbiekben többször is fogunk találkozni. Ez a gyakorlat tetten érhető 15. század végén épült falazatoknál (kápolna (46.), „Szalonnás pince" (48.), a nyugati, hosszú helyiség (38.) éppúgy, mint a 16. század második felére (Deákház Ny-i helyisége (24.), Deákház emelete (27.), a sütőház (79.) „kőlábai"), sőt a 17. század második felére datálható (a sütőház kemencéje, illetve a délnyugati, lőréses várfalszakasz) falak esetében. E falak korhatározására a vonatkozó helyeken fogunk kitérni. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy küszöbként felhasznált faragványokat találtunk a sütőház, a konyha (20.) és a „Deákház" nyugati helyiségének (24.) ajtajá(23. kép). Az ajtónak egyébként csak bal oldali, teljesen lepusztult szárkőtöredéke volt meg, de 1977 óta az is eltűnt. Cejtház A „Cejtház" (= Zeughaus = fegyveresház) 132 ( 18. ) ezen a néven csak 1641-től kezdve szerepel az összeírásokban. Mivel ezekben mindig megemlítik, hogy a kaputorony első emeletéről (13.) nyílik, lehetővé vált az 1623-as leltárban szereplő, ugyancsak onnan nyíló „Belső öreg ház"-nak a cejtházzal való azonosítása is. Azt is tudjuk, hogy a kaputorony emeletéről csakis egy sáfárház (17.) feletti helyiségbe nyílhatott ajtó, tehát a cejtházzal kellett azonosítani az 1620-as inventárium „Sáfárház felett való ház"-át is. Az azonosítás helyességét bizonyítja, hogy ebben, az eltérő nevű térben elsősorban éppúgy muníciókat tároltak, mint a később cejtháznak nevezett helyiségben. Mindezek alapján tehát a cejtházat a sáfárház emeletére, vagy inkább csak padlására lokalizálhatjuk. Még az sem zárható ki, hogy egyes falai csak fából voltak. Ez esetben az 164 l-es osztály levélben „gerendás kantorának" is nevezett cejtháznak a falaira vonatkozna a „gerendás" jelző. Ablakot nem említenek benne. A cejtház építésének idejét, esetleges átalakításait - mivel napjainkra nyomtalanul elpusztult csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Az bizonyos, hogy 1620-ban már létezett. Mivel a kaputorony emeleti helyiségéből ide vezető ajtó kialakításának előfeltétele volt a keleti várfal visszabontása, az csak a bástyától északra eső, a bástyánál későbbi, háromszög alakú faltömb felépítésével egyszerre, vagy még később következhetett be. Tehát a cejtház az 1530-as évek építkezéseit követő első, vagy második, de még mindenképpen 16. századi periódusban jöhetett létre. A „Deákház" (22.) ismertetésekor be kívánjuk bizonyítani, hogy a bástyát követő harmadik építési periódus 1562 körül történt, tehát a cejtháznak az 1530-as évek után, de 1562 előtt kellett létrejönnie. Sütőház Az inventáriumok alapján egyértelműen kiderül, hogy a sütőház (19.) (24. kép) szomszédos a sáfárházzal. Az eredetileg 7,5x8 m-es alapterületű, ban is. Ezek közül ez utóbbi lesz fontos az ilyen küszöbökkel jellemezhető átalakítás korának pontosabb meghatározásánál. 132 Szamota-Zolnai, 1902., 100.
