Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
KUTATÁSTÖRTÉNET A vár tervszerű kutatásának megkezdése előtt meglehetősen kevés tudományos igényű munka foglalkozott Füzérrel. Különösen igaz ez a vár életének kései szakaszát tárgyaló müvekre. Az alábbiakban ezeket tekintjük át. Az első figyelemre méltó kiadvány 1886-ban jelent meg. Ebben Komáromy András tette közzé a vár 1665-ös leltárának teljes szövegét. 90 1902-ben Soós Elemér is foglalkozott a várral, azonban adatai hemzsegnek a hibáktól, az általa felvett alaprajz, az ebből kiinduló rekonstrukció és egyéb következtetések tévesek. 91 A történeti adatok első színvonalas összefoglalása Pettkó Béla nevéhez fűződik. Pettkó elsősorban a Károlyi család levéltárában található forrásokra támaszkodott. Különös érdeme az 1620-ban felvett inventárium teljes szövegének közlése. 2 A vár történetének rövid összefoglalása megtalálható a századfordulón megjelent népszerűsítő megyei monográfiában 93 is, de témánk szempontjából használhatóbbnak bizonyult Kemény Lajosnak Abaúj-Torna vármegye 16-17. századi történetét feldolgozó munkája. 94 Hosszú szünet után, a 20. század harmincas-negyvenes éveiben négy olyan kiadvány jelent meg, mely említést érdemel. Háromban Lux Géza építész a vár művészettörténeti leg egyedül értékelhető maradványát, a kápolnát elemezte. 95 Művei sajnos nem mentesek a tévedésektől. A várra vonatkozó számos érdekes de az alapforrások pusztulása miatt jórészt ellenőrizhetetlen - adatot tartalmaz Baán Kálmán 1944ben megjelent, de kevéssé ismert könyvecskéje. 96 Fontos lépés volt, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja 1967-ben megkezdte az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteményének kivonatos közzétételét. A megjelent fűzetekben számos füzéri adatra (az 1620-as, 1644-es, 1665-ös, 1668-as és 1670-es leltárak részletei) bukkanhatunk. 97 A kiadvány hibájául róható fel, hogy nem a teljes szövegeket közölte, hanem csak a szövegkörnyezetből önkényesen kiemelt részleteket. Ez utóbb súlyos Komáromy, 1886. Soós, 1902. Pettkó, 1911. Borovszky, 1896., 282-283. Kemény, 1914. Lux, 1936., Lux, 1941., Lux, 1943. Baán, 1944. U et C - kivonatok, IV., XIX. félreértésekhez vezetett. Gerő László ugyan szinte valamennyi, várépítészettel foglalkozó művében érinti a füzéri várat (a legrészletesebben 1968-ban és 1975-ben 99 ), azonban az általa hozott történeti és építészeti adatok jó része téves. A tervszerű régészeti kutatás 1977-ben kezdődött Feld István és Juan Cabello vezetésével. Az objektív okok miatt sajnálatosan rövidre sikeredett feltárás 100 eredményeiről két rövid jelentés, 101 valamint egy kismonográfia 102 látott napvilágot. Az utóbbiban a szerzők, a korábbi kiadványokkal szemben, széles történeti hátteret is felvázoltak, s végre sor került az addig ismertté vált inventáriumok teljes szövegének közzétételére és összehasonlító elemzésére is. A régészeti leletek részletes anyagközlése azonban csak a kályhacsempék esetében történt meg. Erre Gyuricza Anna vállalkozott, aki a füzéri leleteket az északkeletmagyarországi régió reneszánsz kályhaművességének összefüggéseiben vizsg álta. 103 A füzéri csempék némelyike, azok, amelyek már 1945 előtt napvilágra kerültek - érdekes módon Gyuricza feldolgozásával párhuzamosan - megjelentek Holl Imre reneszánsz kályhacsempékkel foglalkozó tanulmányaban is. Időközben a leginkább Sárospatak történetével foglalkozó Détshy Mihály sorra megjelenő tanulmányai 105 - melyekben a füzéri vár történetének kései szakaszára vonatkozó adatok tömkelege található - rámutattak, hogy a levéltári kutatás folytatásával a beszerezhető további, fontos információk mennyisége megsokszorozható. Enélkül még az olyan jó szándékú kísérletek - mint amilyen Török 98 A vár egyik jellegzetes berendezési tárgya volt egy vörösmárvány asztal. Az 1665-ben készült inventárium szövege, egy alkalommal, amikor visszautal arra a helyiségre, ahol ez az asztal állt, egyszerűen a „Piros márvány köves ház" kifejezést használja. Mivel a kutatócsoport munkatársai már a cédulázás során sem a teljes szöveget másolták le, a csak a cédulákat ismerő Balogh Jolán ebből azt a következtetést vonta le, hogy a füzéri várban márvánnyal burkolt terem (!) volt. Balogh, 1955., 33. 99 Gerő, 1968., 151-153. és Gerő, 1975., 301-303. 100 A feltárás a vár tervezett helyreállítását előzte volna meg, de - mivel a helyreállítás végül nem kezdődött el - a feltárás nem folytatódott. 101 Cabello-Feld, 1980., és Feld, 1981. 102 Feld-Cabello, 1980. 103 Gyuricza, 1992. 104 Holl, 1993. 105 Détshy, 1970., 1983., 1989., 1996.