Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI
ciszternájaként ismert, az északi szárny, pontosabban a „Malompince" előtt álló, egyelőre nem kutatott sziklagödör (55.) (78. kép). Ilyen, ciszternában kialakított börtönben raboskodott Dávid Ferenc, a jeles reformátor is a dévai várban. 1623-ban a kapu közében (12.) lehetett három rab, hiszen az itt talált 6 rabvas (a lábvasat nevezték így ekkor) rabokon volt. Egy másik, sajnos nem azonosítható, tömlőéként szolgáló térre az 1641-es osztálylevél utal. Az ekkor közös kezelésben maradó objektumok között a tömlöcök (így, többes számban) is megtalálhatóak. Mivel ekkor a kapubástyában lévő tömlöc még nem létezhetett, az egyik tömlöc nyilván még a tömlöckút volt, de a másik helye ismeretlen maradt. A kapubástya tömör elfalazásakor, 1644 és 1654 között került kialakításra az inventáriumokban 1654-től emlegetett - a tanulmány elején leírt kapu mellett lévő tömlöc. Ennek részleteiről nem sokat tudunk. Mindössze a kaputorony egykori külső falsíkja előtt kialakított dongaboltozatú folyosót rekesztették el egy nem túl erős fallal, mely mögé kisebb sziklagödröt véstek (21. kép). Rabtartó eszközök A rabtartó eszközök tradicionális őrzési helye a kapu köze (12.) volt, még akkor is, amikor a tömlöc még nem a kapubástyában volt. A különféle vasak száma nem, vagy alig változott. Az összeírások alkalmával 7-9 lábvasat (időnként rabvasnak nevezik), 3-5 kézre való bilincset (időnként csinzérnek nevezik), 2-2 nyakvasat és 2-2 béklyót említenek. Ezekhez lakatok is tartoztak. Három alkalommal megemlítenek egy két részből álló, láncos fakalodát is, azonban nem a többi rabtartó eszközzel együtt, hanem a sütőházban (19.). Mindezek a tárgyak a régészeti leletanyagban eddig nemigen kerültek elő. Mindössze két béklyó említhető, melyeket a „Rimay-ház" árnyékszékaknájában (8.) találtunk (57. ábra, 1., 2.). III. RAKTÁROZÁS 1. Tárolóeszközök A várban nagyszámú és igen sokféle tárolóeszköz volt. Ezek legnagyobb része fából készült. Legnagyobb számban a hordók különféle fajtáival találkozunk: hordókkal, átalagokkal és tonnákkal. A legnagyobbak a különféle méretű, „hordó" névvel illetett eszközök lehettek. Bort, sört, ivó- és tűzoltáshoz használt vizet, szemes terményeket, káposztát, lisztet, mézet, esetleg túrót tartottak bennük. 1620-ban 150, 1623-ban több mint 190 hordó volt a várban. Közülük sok üresen állt. Szinte a vár minden helyiségében volt valamikor, valamilyen hordó. A különféle hordók különféle űrtartalmúak lehettek. A gönci hordó (gönci félhordókat 1623ban emlegetnek) űrtartalma 125-145 liter között mozgott. Kisebb mennyiségben találkozunk átalagokkal. Bort, szemes terményeket, káposztát, mézet és túrót ilyenekben is tartottak, ezeken felül még ecetet, aszalt gyümölcsöt, sőt, puskagolyókat is. 1620ban 28, 1623-ban 18 átalag volt a várban, lakóhelyiségben nagyon ritkán fordult elő. Egy átalag űrtartalma 67-75 liter volt. 404 Tonnában kizárólag puskaport tartottak, bár 1623-ban egy vajnak való (üres) tonnát is említenek. Űrtartalma ismeretlen. A ritkán előforduló, leggyakrabban 46 liter űrtartalmú szapuban 405 (nyilván őrölt) sót, puskagolyót és salétromot tároltak. Vannában, másként vendelyben (űrtartalma 17-31 liter között mozgott 406 ) vajat és brindzát tartottak. Kisebb, kerek faedény volt a sajtár, másként dézsa. Ugyancsak vajat és brindzát tartottak benne, de mosakodásra is használták. Vajat tartottak kannában is. Egy fából készült kannát borhordásra használtak. 1623-ban egy rossz, ónból készült kannát is említenek a sáfárházban. A kanna űrtartalma (ha azonos a közismertebb kantával) 8 liter volt. 407 Csöttereket (vékákat) csak 1620-ban említenek, de nem árulják el, hogy volt-e bennük valami. Egy csötter 52 literes volt. 8 Leggyakrabban vízhúzásra használták a csöbört (általában 42 liter 409 ) és a vedret (10-47 liter 410 ), azonban vederben kartácsot is tartottak. A használatban lévő kút vedre vasabroncsos volt. Egy vederhez három vasabroncs kellett, amint ezt 1620403 1641-ben Nádasdy Anna Mária Hollósy Ferenc füzéri provisorhoz intézett „instructio"-jában felhívja a provisor figyelmét arra, hogy kötelessége a porkolábbal és a darabontokkal együtt arra ügyelni, hogy a várban ne üssön ki tűz, ezért néhány hordó vizet állandóan készenlétben kell tartania. MOL P. 287. (Forgách cs. lt-a), 37. es, fasc. V, 109. 404 Bogdán, 1986, 266. 405 Bogdán, 1986,268. 406 Bogdán, 1986, 268. 407 Bogdán, 1986, 266. 408 Bogdán, 1986, 267. 409 Bogdán, 1986, 266. 410 Bogdán, 1986,267.
