Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
mázas csoport is. Egy másik csoport tagjait különös, barnásfekete máz borítja. Ezeknek nincs a hátoldalán textillenyomat. Egymással talán összetartozó darabok ( az alcsoport tagjain megfigyelhető barna máz alapján): egy könyöklő figura (46. ábra, l.), 346 egy másik könyöklő figura (46. ábra, 2.), egy mellkép nyakrésze, aláhulló hajjal (46. ábra, 3.), 347 egy újabb hajas töredék (46. ábra, 4.), 348 egy - pontos terebesi mása alapján Szent Jakabot ábrázoló 349 csempe saroktöredéke (46. ábra, 5.), és egy másik saroktöredék dugóhúzószerű motívummal (46. ábra, 6.). Ez utóbbinak is Terebesről ismert pontos párhuzama. 350 Ezekhez mindenben hasonló, de pontos terebesi párhuzama miatt 351 - bizonyosan nem figurális, hanem centrális díszű csempéhez tartozott egy másik saroktöredék (46. ábra, 7. 352 ). A csempék kerete erősen mélyülő. A pontos terebesi párhuzam 353 miatt ide sorolható egy tisztán zöld mázas keresztvirág (46. ábra, 8.) 354 is. Ezek a csempék legnagyobbrészt az északkeleti épületszárny területén kerültek elő. Egyéb, nem mélyülő, vagy ismeretlen keretű, figurális csempék: az egyik (46. ábra, 9.) az északkeleti épületszárnyból a másik a virágoskert feltöltési rétegéből került elő (46. ábra, 10.). Sarok-, párkány- vagy oromdíszhez tartozhatott az a hátoldalán is mázas, előlapján sárga-zöld mázzal borított darab, mely egy Kassa városának 1502-ig használt címerét tartó angyal töredéke 355 (46. ábra, II.). 356 Egy szintén vörös, szemcsés anyagú, azonban zöld mázú, egyedi sarokcsempét (46. ábra, 12.) 357 346 Gyuricza, 1992., 23. típus. 347 Gyuricza, 1992., 24. típus. 348 Gyuricza, 1992., 25. típus. 349 Chovanec, 1990., 392., 12. ábra., Chovanec-FeldDankó-Tamás, 1996., 50., 11. kat. szám. Ez a csempe zöld mázas. 350 Chovanec, 1990., 390., 8. ábra, 2., Chovanec-FeldDankó-Tamás, 1996., 52., 26. kat. szám. 351 Chovanec, 1990., 388., 5. ábra., Chovanec, 1993., 227., 3. ábra, 4., Chovanec-Feld-Dankó-Tamás, 1996., 50., 16. kat. szám. Ez is zöld mázas. 352 Gyuricza, 1992., 26. típus. 353 Chovanec, 1993., 227., 3. ábra, 1. 354 Gyuricza, 1992., 95. típus. 355 Chovanec-Feld-Dankó-Tamás, 1996., 57., 58. kat. szám. Hozzá hasonló Barkó várból: Chovanec-Feld-DankóTamás, 1996., 55., 45. kat. szám. A csempe legújabb feldolgozása további párhuzamokkal: Chovanec, 1998. 356 Gyuricza, 1992., 7. típus. A most közölt rajz csupán rekonstrukció. A fuzéri töredéken csak a címerpajzs és az azt tartó kezek láthatóak. 357 Gyuricza, 1992., 4. típus. valaha egy szent alakja díszített. A csempe hátoldalán felfedezhető a textillenyomat. Hátoldalán látható textil lenyomat alapján vagy ide, vagy a következő generációba sorolhatjuk azt a méregzöld mázas, meglehetősen esetlen párkánycsempét (46. ábra, 13.), 358 melyet sárga színű gömbök és ugyancsak sárga rozetták díszítenek. Talán összetartozik vele egy igen hasonló anyagú és mázú pártázattöredék is (46. ábra, 14.). 359 2. Fekete mázas kályhacsempék A füzéri csempék különleges csoportját alkotja az a néhány sárgás anyagú töredék, melyet barnásfekete máz borít. Két homorú felületű (dongas kiképzésű), nyilvánvalóan összetartozó töredéken egy szakállas fej látható, indákkal körülvéve (46. ábra, 15.). Egy másik darabon (46. ábra, 16.) övvel összefogott ruha részlete látható. A harmadik darab (46. ábra, 17.) oromdísz lehetett. Ez alighanem címert ábrázolt egykor. A máz itt csak a csempe széleit és az - egyébként rekonstruálhatatlan - címerkép plasztikusan kiemelkedő elemeit fedi. A háttér mázatlan. A csempék nagy valószínűséggel összetartoznak egy tál alakú kályhaszemcsoporttal, melynek anyaga megegyezik a csempékével, s belső felületüket ugyanilyen színű máz borítja. A kályha alapvetően szemekből állhatott, csak egyes pontjait foglalhatták el e csempék. A három csempe közül csak a szakállas fejet ábrázoló típusúnak ismert párhuzama, ez viszont igen távoli: Budán és Tatán találtak ehhez igen hasonló - igaz, többszínű, illetve zöld mázas - példányokat. A tatai darab ugyancsak dongás kiképzésű. A csempéken a Paradicsom fáját ábrázolják, a levelek és indák között szakállas emberfej látható. A csempéket Holl Imre a Mátyás-kor végére datálja. 360 Mázatlan változata előfordul a terebesi csempeanyagban is. 361 A legkorábbi fuzéri kályhacsempék pontos datálása csak a Perényi-család 15. század végi viszontagságainak ismeretében oldható meg. 362 Ismeretes, hogy Mátyás király és a Perényi-javakat osztatlanul birtokló három Perényi-fivér: István, Miklós és Péter között a viszony szinte sosem volt felhőtlen. Péter még a viszony végzetes megromlása előtt, 1482 körül meghalt, Miklós és a király között viszont fegyveres konfliktusra került sor 1483 358 Gyuricza, 1992., 91/a. típus. 359 Gyuricza, 1992., 92. típus. 360 Holl, 1983., 201-230., 221., 39. kép. 361 Ján Chovanec szíves közlése. 362 Tringli, 1992., 175-192.
