Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

Szinte ugyanabban az időben, amikor Petrovicius Jakabot eperjesi tanítói állásából Monokra hívják, iskolatársa és unokatestvére, dementis János is megkezdi egyházi karrierjét. 1716-ban a Gömör megyei Radácsra (Radacov, Szlovákia) hívják lelkésznek, és 1716. május 18-án Schwartz János szuperintendens, az eperjesi német evangélikus egyház lelkésze ordinálja Eperjesen.105 Egy 1717-ből fennmaradt latin nyelvű levele, amelyet Trangus Illés (Éliás)106 kisszebeni német lelkésznek írt, azt igazolja, hogy nem foglalta el rögtön állomáshelyét, Trangus Illésnek ugyanis betegségét hozza fel mentségnek késedelmére:

[A levél külzetén:]

Igen tisztelendő és nagyhírű Uramnak, a kisszebeni német leányegyház legméltóbb és nagyra becsült Lelkészének, Patrónusés Jótevő uramnak,

Trangus Illésnek Kisszebenbe

Legelőbb is üdvöt és békét egyaránt kívánván, majd szolgálataimat fáradhatatlanul ajánlva.

Nagy tiszteletű és nagyhírű uram, mind Tisztelendőségtek, mind Fuker107 uram levelét megkapván és elolvasván, megértettem, hogy minapi halasztásikérelmem (amelyre majdnem félholtan szántam rá magam) a patrónus urakban csodálkozást keltett, és jogos neheztelést váltott ki bennük irántam. De nincs min csodálkozniuk, és nincs miért neheztelniük rám, míg ez a dögvész egyre csak általánosan dühöng, fejem és testi erőm fájdalmaitól és gyengeségeitől szenvedek, hogy lábam és kezem alig képes feladatát, amelyre rendeltetett, ellátni, ezért ne róják fel nekem a halasztásra vonatkozó kérelmet, csak tudják be az összeg felosztásánál. Szeretnék ugyanis az írásos szerződésben meghatározott ígéreteimnél megmaradni, ha Isten másként nem rendelkezne velem. Egyébként nem akarom ígéretemet megmásítani, amint Isten visszaállítja testi erőmet, [teljesítem]. Ha patrónus uraim türelme csak annyit megengedne, hogy rövid időre felhagynának utazásom sürgetésével, amint erőre kapok, nem halasztóm el levélben tudatni velük, ha

prorsus habita legali ratione, sacrum DEI coetum Monokino exturbavit, aliis quoque coetibus Evangelicis Dominio suo subiectis in I. Comitatu Gömöriensi. idem, uti minabatur, factura, nisi DEUS Ecclesiarum stator, celeriori, quam ipsa putabat, morte, profanas eius destinationes antevertisset. Haec dum fierent, Reverendus Petroviczius ad Czekeházenses transiit, et exacto in hac Ecclesia biennio Anno 1737 ad Ráhovienses in I. Comitatum Kis-Hontiensem translatus, Anno 1740 non sine magno multorum dolore beate in Domino mortuus est. A cekeházi lelkészek anyakönyve, összeállította Lány Mátyás 1778. márc. 18-án. EOL AGE VI. 75.

105 M. Joannes Schwartz. Die Zeit seiner Superintendentur hindurch hater 38 Kandidaten des geistlichen Standes eingeweihet [...] 27. Johannes Kiementis, zum Pred. nach Radatsch 1716. den 17 May. Klein 1789.1. 387. Vö.: Kónya-Csepregi 2015. 357.

106 Az 1669-ben szepességi evangélikus lelkészi családban született Elias Tangus előbb conrector Lőcsén, majd 1691-től Jénában tanul, 3 év múlva hazatérve, udvari pap lesz gradeczi Horváth Stansith Boldizsár udvarában, majd Szepes-Őrmihályfalván és Szepesszombaton fStráze pod Tatrami, Spisská Sobota, Szlovákia] lelkész. 1703-ban a svedléri (Svedlár) gyülekezet papjának szentelik fel. Nem sokkal ezután kisszebeni pap lesz. Haan 1858. 35. Az 1707. évi rózsahegyi zsinaton a bányavárosok testvériségi szónoka. Zsilinszky 1889. 77.

107 Fuker András (fl751) evangélikus eperjesi kereskedő, író, a Hegyaljáról készült rézmetszetes térképét [Montium vitiferorum utpote Tokaiensis Tarczal Taliya Mad...) 1749-ben nyomtatták ki Eperjesen.

42