Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176

[0]

Clementis János1

fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma,

1719-1760

Forráskiadás

A latin nyelvű eredeti napló fordítása és digitális másolata

A Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség Fancsali Evangélikus Gyülekezete tulajdonában őrzött eredeti naplót közli, fordította és jegyzetekkel ellátta:

Gyulai Éva

1 Clementis János 1692. július 12-én született a Liptó vármegyei Dovallóban (ma: Dovalovo, Szlovákia] szlovák evangélikus lelkészi családban, apja Clementis Menyhért dovallói tanító, majd Sáros vármegyében a kaproncai és osztrópataki (ma: Koprivnica, korábban: Pokrivnica, illetve Ostrovany, Szlovákia] evangélikus gyülekezet lelkésze és a sárosi egyházmegye esperese; anyja: Petrovicz Katalin (aki 82 éves korában, 1739. szeptember 6-án hal meg Fancsalon a pestisjárványban. Vö.: Fancsal ev. ak. f. 36r], Clementis János apja mellett tanul, majd a neves eperjesi evangélikus kollégium diákja lesz, egyik tanára: Kis-Viczay Péter, a későbbi kassai evangélikus pap; poézisre, unokabátyja, Clementis Zakariás tanítja. A kollégium rektora Rezik János (tl710], majd ennek halála után Matthaeides Sámuel (+1729]. Amikor az eperjesi kollégiumot 1711-ben erőszakkal bezárják, Clementis rövid ideig Erdélyben, Kolozsvárt és Medgyesen tanul, végül 1716-ban a Gömör megyei Radácsra (ma: Radacov, Szlovákia] hívják lelkésznek, és 1716. május 18-án Schwartz János szuperintendens, az eperjesi német evangélikus egyház lelkésze ordinálja Eperjesen. Radácsról alig három évi szolgálata után, 1719. május 28-án elűzik, ekkor kerül az evangélikus Fancsali Joób Jób mint birtokos révén az abaúji Fancsal evangélikus egyházába lelkésznek, illetve Szirmay István (alsójfügedi nemesi udvarházába udvari papnak. Lelkészi szolgálatát 1719. augusztus 26-án kezdi meg. 1743-ban Ambrózy György szuperintendens a környékbeli lelkészek esperesének jelöli, és az 1743. október 10-én Cekeházán tartott papi gyűlésen avatja fel, a kegyurak jóváhagyásával. Vö.: Clementis János ordinációs önéletrajza, Fancsal, 1744. szeptember 24. EOL AEG VI. 75.

71