Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

közepén, topográfiája, jelesül: Zemplén és Abaúj vármegye határán fekszik, közigazgatásilag azonban, a szomszédos Szántóval együtt, Abaúj megyéhez, ugyanakkor történeti földrajzát tekintve: a Hegyaljához tartozik; jelzi köztes állapotát. 1742-ben dementis János a fancsali evangélikus anyakönyvben a „a Cekeházán lévő szomszédos hegyaljai egyházként" (ecclesiae vicinae Sub­­montanae in Czekehaza) nevezi meg, amikor a cekeházi lelkész, Lyci János Julianna nevű kislányát kereszteli Fancsalon.199 A cekeházai evangélikus egyház alapítása összefügg a Zemplén várme­gyei monoki gyülekezet megszűnésével, bár a helyi hagyomány szerint Ceke­­háza már korábban is, az 1681. évi országgyűlést követően artikuláris hely volt, evangélikus vallásgyakorlattal.200 A monoki evangélikusok a birtokosok, az Andrássy bárói család monoki ágának tagjai részéről állandó támadás­nak voltak kitéve, Clementis János fancsali lelkész apja, Clementis Menyhért helyszíni tapasztalataira hivatkozva panaszolja 1724-ben Matthaeides Sá­muel eperjesi rektornak, hogy Andrássy Ferenc báró (tl789) katolikus plé­bánosokat vitt Monokra, akik veszélyt jelentenek mind a református, mind az evangélikus vallásgyakorlatra.201 Andrássy Ferenc 1731-ben el is veszi a monoki templomot a többségben lévő reformátusoktól, és a katolikus plé­bániának adja át.202 Fivére, Andrássy József báró (1690-1735 előtt), monoki birtokos özvegye (gyarmati Balassa Erzsébet grófnő, szül. 1701) 1735-ben elűzte Monokról Petrovicius (Petrovics) Jakab lelkészt, így Petrovicius a kö­zeli Zemplén megyei, de Abaúj vármegye határán fekvő Cekeházára, Abaúj­­szántó tőszomszédságába, a Patay család birtokára menekült, és itt szolgált két évig, majd a Kishont vármegyei Rahóra (Rimaráhó, ma: Hrachovo, Szlo­vákia) hívták meg.203 Petrovics (Petrovicius) Jakab (fi740) monoki, majd 1737-től cekeházai evangélikus igehirdető, Clementis János anyai unoka­­testvére, Petrovicius Márton és Moslener Justina fia, akit Árvában Petrovici­us Zakariás (ifj. Petrovicius Mátyás fia) tanít, elhagyja Árva megyét, Gömör (Sajógömör) mezővárosba (ma: Gemer, Szlovákia) jön tanulni, hogy a ma­gyar nyelvet elsajátítsa. Petrovicius Jakab karrierje hasonló unokafivére, Clementis János pályájához: az 1710-es években az ekkor már az eperjesi Hóstátban működő eperjesi kollégium diákja lesz, Matthaeides Sámuel rek­tornál tanulja a filozófiát és teológiát, és ugyanitt praeceptor a grammatis­­táknál. Eperjesi tanítóként kapja meg a Zemplén megyei Monok evangélikus gyülekezetének vocatoriáját 1720-ban, és még az ebben az évben Schwartz 199 1742. jan. 2. Fancsal ev. ak. f. 4r 200 Czékus 1894.4-5. 201 Johannis dementis epistola ad Sam. Mattheidem. Fancsal, 1724. febr. 23. ULB UB Rotarides- Sammlung, Epistolarum fase. II. f. 393. 202 Tamás 2001. Az én nevem abban legyen mindörökké c. fejezet 203 Czékus 1888.949. 66

Next

/
Thumbnails
Contents