Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében
megyéből nem sokkal korábban betelepített szlovák jobbágyainak ugyanis 1705-ben megengedte a szabad vallásgyakorlatot, majd utódja és fogadott fia, szirmabesenyői és cserneki Szirmay-Dessewffy Tamás gróf [1688-1760] a jobbágyokkal kötött szerződésben [1703] szintén hozzájárult az evangélikus vallás gyakorlásához.183 Arnót első lelkésze a rozsnyói születésű Király [Regius] József volt, Király József magyar lelkész fia, aki előbb a Kishont vármegyei Osgyánban [Ozd’any] és több helyen is rektorkodott. 1707-ben Csetneken ordinálják, hogy Arnóton elfoglalhassa lelkészi hivatalát. Már szolgálata első évében vett egy kis harangot a gyülekezet. Amikor Király József 1710-ben átment Monokra, Arnóton Gyurány Sebestyén váltotta, aki 1700- 1710 között Bugyikfalván szolgált, és 1716-ban bekövetkezett haláláig volt Arnót evangélikus papja. Halála után, 1717-ben visszatért Király-Regius Monokról, és egészen 1725-ben bekövetkezett haláláig hirdette az igét az arnóti evangélikusoknak, hivatali ideje alatt kezdték meg az arnóti fatemplom építését. Felesége, Antoni Zsuzsanna, akinek szlovák nyelvű testamentumát is bejegyezték az arnóti anyakönyvbe, 1726-ban halt meg.184 Király szolgálata alatt, 1718-ban választották le Arnót leányegyházát, Szirmabesenyőt [és Kelecsényt] anyaegyházától, a katolikus örököst, Szirmay-Dessewffy Tamás grófot ugyanis meggyőzte evangélikus vallású anyja, Dessewffy Ádámné Buthkay Margit [fl733], hogy alapítson Szirmabesenyőn egyházat. Lelkésznek a Sáros megyei Radácsról (Radacov, Szlovákia] elűzött Petits/Petics Jánost hívták meg.185 Petics Jánost [fl726] 1701-ben szentelték pappá, 1718-ban lett szirmabesenyői evangélikus lelkész, és 8 éven át, haláláig szolgálta patrónáját és a szirmabesenyői evangélikus híveket.186 Miután Petics 1726-ban meghalt, egy rövid időre Jeszenszky Istvánt bízták meg, akit 1712-ben ordináltak a Liptóban fekvő Jakabfalvára [Jakubovany],187 de nem sokkal később elmozdították Szirmabesenyőről,188 és 1728- ban a rozsnyói Gretzmacher Mihály lelkész jött a Szirmay-birtokra, akihez nagy reményeket fűztek a hívek, de eszeveszett szerelemre gerjedt egy igen alacsony sorból származó kelecsényi férjes asszony iránt, és meg akart vele szökni, de az asszony férje a miskolci bírónak átadta a csábítót, és a szir-183 Illustrissimus Dominus Comes Stephanus Szirmay anno 1705 non tantum colonos huc Arnotium induxit, sed etiam existente provisore Stephano Nagy Lendvay Evangelicis Lutheranis Liberum Religionis Exercitium indulsit, quod successor ejus et filius adoptivus Thomas Szirmay de Szirma Bessenyő et Csernek Inclyti Comitus Sarosiensis Supremus Comes in accordatione sua cum colonis Arnothiensibus Anno 1713 d(ie) 21 Novembris facta puncto 3-tio hoc modo confirmavit: „Minthogy az előtt is a Templom áltatok erigáltattván, Evangetícus papot vagyis Praedicátort tartottanak benne minden háborgatás nélkül, azután is abban nem praejudicáltattnak, sőt manuteneáltattni fognak, azon lévén a falu a mostani fogadások szerint, mentül több lakosokat oda szerezhessenek és híhassanak, egyszóvaljól populálódgyanak. Szirmai s Cserneki Szirmay Tamás L. S. Actum Szirma Bessenyő. Arnót ev. ak. ff. 24v-25r 184 Arnót ev. ak. f. 29v 185 Arnót ev. ak. ff. 25-27., f. 43r-v 186 МЕН II. 125. Vö.: Clementis-napló [30] 187 EOLZp. 148. 188 Clementis-napló [30] 63
