Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében
zalmas időszaka, mert a dögvész Fancsalból és környékéről könyörtelenül elpusztító az élő nemzedéket annyira, hogy a lelkésszel csak itt ott maradt néhány siránkozó, kik a kipusztult helységben lézengve a csapás borzalmainak elhárításáért s égi oltalomért esengtek. Évek folytak el, míg a népességben megfogyott helység és környéke Sáros és Liptó megyéből lélekszámban ismét megszaporodott.142 Fancsalt a törökkor végén, illetve azt követően pusztaként említik, ahol középnemes birtokos családok rendelkeznek 1-1 néptelen (deserta) jobbágytelekkel,143 de ez nem jelent teljes elnéptelenedést, hiszen 1703-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kezdetén konfiskálta az akkor még ellenséges Kassa szabad királyi város földesúri jogon Fancsalon birtokolt jobbágytelkeit, a faluban bizonyosan laktak. Kassa város (és feltehetően a többi birtokos) taxás, azaz terheit egy összegben fizető, fél- és egésztelkes (nem túl jelentős számú) jobbágysággal rendelkezett itt.144 Egyébként a 17. század első feléből származó dikális vagyis állami adóösszeírásban is taxás falunak mondják, 1630-ban összesen 2 Ft + 250 dénár adót fizet a falu lakossága,145 de a század második felében - adózási tekintetben - valóban elnéptelenedik, hiszen nem szerepel sem az 1648., sem az 1696. évi adóösszeírásban. Az 1707. évi dikális lajstrom kuriálisnak (vagyis taxás jogállásúnak) minősíti a falut,146 amely egyébként a Rákóczi-szabadságharcot követően elvégzett 1715. és 1720. évi országos összeírásban nem szerepel. A gyéren lakott, de talán teljesen soha ki nem ürült Fancsal birtoktörténetében a 18. század hoz alapvető birtoktörténeti és demográfiai, társadalmi változást, hiszen az 1770-es években királyi rendeletre összeírt úrbéri tabellákon Fancsal birtokosaként már Dobay Erzsébet [Fancsali Joób Pál (fl753), majd Czékus Mátyás özvegye], Joób Mihály, Joób Pál, joób Sándor és Sárossy László neve szerepel. A falu továbbra is kuriálisnak tekinti magát, azaz 142 A Hegyaljai evangélikus egyházmegye 1861. évi egyházlátogatása. Fancsal, 1861. máj. 6-7. EOL CV 1/3. Hegyalja, 1861 143 1672-ben a szomszédos abaúji Demecserben kúriával rendelkező Monoky (Monaky) családnak van itt [In praedio Fancsa) két deserta jobbágytelke, 1674-ben Szemere László egykor jószágaként ugyancsak 1 telket vezsnek fel az összeírásban Fancsal pusztán, 1693-ban pedig a Puky család birtokol Fancsal pusztán [In praedio Fancsaí] egyetlen házhelyet. MNL OL UeC 5/22/a; 108/8; 9/16/a 144 1703. Méltóságos Fejedelem Felső Vadászy Rakoczy Ferenc kegyelmes Urunk ő nagysága számára némely úri nemes és már szegény megnyomorodott magyar hazánk régi szabadságának megnyerésére igyekezni nem akaró, sőt eddig uralkodó idegen nemzetnek fojtogató igája alatt nyögni kívánó rendeknek nemes Abaúj vármegyében Zabreczky János által találtatott jószági és javai confiscatiojának szám és rendi így következik. [...] Possessio Fancsal. FancsaUyon confiscalt jószága Kassa várossának egész hely taxás lévén, aki egész helyt vagy sessiot bír, fizet esztendő által taxát Flor. 3 d. 50, aki pedig fél sessiot bír: Flor. 1 d. 50. Két terminussra szokták letenni, felét Sz. János napjára, felét új esztendőre. Ezen 1703-dik esztendőre felét megfizették, felével tartozni fognak. MNL OL UeC 20/38 145 MNL E 158 Abaúj, 1630 146 Anno 1707 die 9 februarii in deputatione inclyti comitatus Abauivariensis... rectificatio portarum. MNL E 158 Abaúj, 1707 50
