Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

Clementis János bejegyzése Sztehlo András emlékkönyvében,

1741. EOL 96/11/1. p. 294. (Forrás: IAA)

szolgálata alatt született Monokon 1734-ben, majd Rimaráhón és Tiszolcon, ezután Késmárkon és Eperjesen tanult, illetve 6 hónapig járt Gömör mezőváros iskolájába.126

1719-től Clementis János, sőt családja az Abaúj vármegyei Fancsalon új hazát talált, a következő 40 évben a lelkész neve összeforrt a fancsali és a környékbeli kis evangélikus gyülekezetek működésével. Clementis János 1741. október 30-án Sztehlo András emlékkönyvébe mint a fancsali evangélikus egyház lelkésze írta be a nevét. Jelmondata ugyanaz, mint az 1744. évi ordinációs életrajzában: In Christo non confundar.127 1 74 3-ban Ambrózy György szuperintendens a környékbeli lelkészek esperesének jelöli Clementist, és az 1743. október 10-én Cekeházán tartott papi gyűlésen avatja fel, a kegyurak jóváhagyásával.128

Feltehető, hogy első feleségét, Ambrosy Máriát magával hozta, vagyis házasként érkezett Fancsalra, hiszen Rebeka nevű lánya 1739. augusztus 27-én 20 éves korában halt meg pestisben, vagyis 1719-ben, apja fancsali megtelepedése idején születhetett. Ambrosy Mária és férje házasságából

126 Joannes Petroviczius natus Patre Jacobo Petrovitzio, Matre Anna Barbely in Ecclesia Monokiensi, qui primo enixus fuisset anno Domini 1734. [...] in praenominata Ecclesia Monokiensi. institutus erat primis initiis Domi, post vero D(omino) Patre in Ecclesiam Rahoviensem accepto obtinuit Praeceptorem in eadem Ecclesia atque Tiszolcziensi Martinum Bitszky. Porro ex Ecclesia S. Schola Tiszoicz transivit Anno 1747 in celebrem Scholam Kesmarkiensem ubi sub Clarissimo Doctissimo Viro Joanne Adamo Meisz p. t. Con-Rectore, atque sub viro CiJarissimoJ Georgia Sartoris per triennium studuit. Hinc discedente substituit et moratus est non nisi per 6 menses S(ajó) Gömörini post defectum Rectoris contulit se in Celebrem Scholam Eperiesiensem, ibique obtinuit Rectorem fidelissimum Gregorium Fabri per triennium. Anno 1756 vocatus ex hac schola pro Rectore in 1. Comitatu Gömöriensi Ecclesiam Ochtinensem, expletoque spatio 6 annorum vocatus secundo pro Parocho in Ecclesia Ribnicensem in I. Comitatu Gömör, ordinesque suscepit Anno D(omini) 1762. die 30 Septembris. EOL Z No. 87. (p. 73.)

127 Joh(annes) Clementis. Eccl(esiae) AugJustanae) ConfJessionisJ FancsaUen(sis) V(erbi) D(ei) M(inister) - In Christo njonj confundar. - Nil Sudasse juvat, nil percolvisse Libellos, /Ni nobis adsit gratia docta Dei. EOL 96/II/1. p. 294. (Forrás: IAA)

128 EOL AEG VI. 75.

46