Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

legvégén és 18. század legelején taníthatott a falu középkori eredetű, Tót- Raszlavica (Vysné Raslavice) nevű részében (ugyanis volt egy Magyar-Raszlavica is), amely a 17. században Orkuta (szlovákul: Orkucany, ma Sabinov része, Szlovákia), 1720-ban Magyar-Raszlavica leányegyháza volt, és ahol az 1660-as években építettek evangélikus templomot.53 A „revolúció" (post revolutionem), azaz a Rákóczi-szabadságharc kitörését követően azonban - túl az 50. életévén, amikor fia, János már 13 éves volt - változtatott életstratégiáján, döntésében közrejátszhatott, hogy az evangélikus vallásgyakorlat Rákóczi alatt sok felföldi helységben újraindult. Clementis Menyhért 1705- ben elfogadta a kaproncai (Koprivnica) evangélikus gyülekezet meghívását, és Jakob Zabler/Zabeler (1760-1753) szuperintendens 1705. április 9-én ordinálta kaproncai lelkésznek.54 Érdekes, hogy ugyanekkor szentelték eperjesi igehirdetőnek a következő evangélikus püspököt, Schwartz Jánost is.55 dementis Menyhértet mint kaproncai lelkészt választotta meg ülnökének a sáros-zempléni evangélikus egyházmegye gyűlése 1706-ban, hasonló megbízatást kapott ekkor Matthaeides Sámuel (f 1729) berzevicei (Brezovica, Szlovákia) pap, az eperjesi kollégium későbbi igazgatója is. Az 1711-ben Osztrópatakon tartott gyűlésen dementis Menyhértet, akkor már helyi lelkészként, az egyik helyettes esperesi rangra (consenior) emelték paptársai.56 A leendő radácsi, majd fancsali pap, Clementis János 1716. évi ordinációja alkalmával írt életrajzában apja állomáshelyének Osztrópatak evangélikus egyházát említi, amely éppen ebben az időben szűnik meg, hiszen az 1721/22. évi Sáros vármegyei egyházlátogatás szerint az osztrópataki evangélikus templomot 3 évvel korábban foglalták el végleg a katolikusok Péchy György57 (szolgabíró)

53 HÖRK 1885. 32-33., 35-36.

54 Ordinációs önéletrajza: Ego Melchior Clementis patre r(everendo) Nic[olao) Clementis con(dam) ill(ustrissimi) d(omini) Tököly perpetui in Kaiszmark aulico concionatore, matre r(everendi) cond(am) Joh[annisJ Lucii pastoris Härnovien[sis] filia, a(nno) 1649 natus. Studui in diversis scholis, tand(em) ad rectoraum scholae Raszlavicen(sis) et post revolu(ti]o(n)em aliquot afnnjorum in pastorem eccl[esi]ae Kaproncensis ordinatus per d(ominum) J(acobum) Z(abler) superintendentem etc. D(omi)nica Palmarum a(nn)o 1705. EOLZ No. 140. (p. 137.)

55 Kónya-Csepregi 2015. 383.

56 Esperességi gyűlések. Érdekes adatok a sáros-zempléni ev. esperesség jegyzőkönyveiből [...] 1706. márcz. 11. Szeben. Ekkor első ízben voltak urak nevezetesen: Szirmay Miklós és Brezinay János jelen... Assessorokul megválasztattak: Matthaeides Sámuel berzeviczei, Clementis Menyhért kapronczai, Bruchatius János radácsi, Bernovius Simon crucis-villai, Pelsőczy Márton n.-sárosi és szentmihályi, tábori lelkésszé egyhangúlag a veresvágási Radlinszky János. [...] 1711. jut. 14. Osztrópatak, k. gy. Az ülést Beszterczev Jónás bisztrói pap és l-ső consenior nyitotta meg. Azután megtörténtek a választások: seniorrá választatott, nagy ellenkezése daczára, Tersztenszky János héthársi pap. Conseniorokká: Beszterczey Jónás bisztrói, Clementis Menyhért osztropataki, Orlichius Israel tarczai és Fabri György karácsonymezei. Jegyzővé: Demeter Mihály kukoviensis. Tribunussá vagy oratorrá: Mixádt Mátyás chmeloviensis. Olvastattak a törvények s a jelenlévő tanítóknak meghagyatott, hogy ne hordjanak „breves seu curta" ruhát, hanem hivatalukhoz illőt. Hörk 1885. 148-149.

57 Péchújfalusi Péchy György (1677-1732. jan. 9.) a Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak oldalán állt, ezért Rákóczi 1708-ban konfiskálta a vagyonát Tóth S. 1910. II. 74. Péchy György mint Sáros vármegye szolgabírája számos evangélikus templom elfoglalásában közreműködött az 1710-es években. HÖRK 1885. passim

26