Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében

és leánya, Zsófia.10 Az általa esketett pár adatait először 1742-ben (nap és hónap nélkül) írta be az anyakönyvbe, ekkor a forrói illetőségű özvegy Rusnak Tamás, néhai Rusnak Andrásnak, egykor a Liptó vármegyei Vichodna lakosának fia és Kutzka Anna, Kutzka Mátyás fancsali advena, azaz betelepült lakos lánya házasodott össze.11 A halotti anyakönyvet 1726. augusztus

16-án nyitotta meg a fancsali prédikátor, éppen a kegyúrnő, nemzetes Kubinyi Borbála, vitézlő Fancsali Joób Jób felesége elhalálozásának és fancsali temetésének bejegyzésével. Az egyház patrónáját a romos fancsali templom oltárának helyén kialakított kriptában temették el. Az anyát nem sokkal később, 1726. augusztus 26-án kislánykája, Borbála is követte a halálba, akit anyja mellé helyeztek örök nyugalomra.12 Kubinyi Borbála haláláról naplójában is megemlékezik.13 A temetési bejegyzést csak 1737-ben, Görgey Zsófia Julianna, ugyancsak kegyúrnő temetésével folytatja Clementis János, azaz a legkorábbi bejegyzések hiányosak, kezdetben csak az egyház patrónusainak temetését jegyezte fel, később azonban folyamatosan beírta az adatokat, így 1739-ben május 28. és október 26. között 124 pestis következtében elhunyt személy temetését jegyezte be az anyakönyvbe.14

Az evangélikus lelkészek, illetve általában a protestáns értelmiségiek naplóírása szinte kötelező intellektuális tevékenység volt a kora újkorban, számtalan napló, naplófeljegyzés született a 16-18. századi Magyarországon mind anyanyelven, főként magyarul és németül, mind latinul. A naplók egy része bizonyos életszakaszhoz, speciális tevékenységhez (peregrináció, diplomáciai küldetés,15 meghatározott idejű szolgálat, sőt száműzetés stb.) kapcsolódott, és nem egyszer egy bizonyos történeti jelenség, eseménysor krónikáját írják le, műfajukban az emlékirathoz közelítve. Ilyennek kell tekintenünk Pomarius Sámuelnek (1624-1683), az eperjesi evangélikus kollégium német származású rektorának az eperjesi kollégium 1673. évi megszüntetéséről szóló latin nyelvű naplófeljegyzéseit, amelynek műfaját egyébként a tragikus eseményeket átélt szerző acta tragicaként, azaz archiválandó iratként, jegyzőkönyvként határozta meg.16 Sokan azonban egy életen át folytatták a naplóírást, amely így személyes jellegűvé vált, és alapját képezhette és képezte a szerző életrajzának (önéletrajzának) is. A személyes

10 Az (abaúj)devecseri Sárossy Sámuel tanítónak 1743 februárjában született leányát, Deborát is Clementis keresztelte, a keresztszülők: a keresztelő lelkész és Petrosolini Anna. Fancsal ev. ak. f. 3r-v

11 Fancsal ev. ak. f. 26r

12 Series Morte defunctorum in Ecclesia Fancsatiensi. 1726. Gen(erosa) D(omina) Barbara Kubiny Perill(ustris) Domini Jobi Jób de Fancsali conjux obiit 16 Augusti et sepulta in Templo deserto in loco altaris. Eodem [anno] 26. Augusti Filiola ejusdem Barbara eodem tumulo cum D(omina) MJatreJ. Fancsal ev. ak. f. 35r.

13 [pjraeclara Domina Barbara Kubiny consors Perill(ustris) Domini Jobi Job Anno 1726 mense Augusto in ipso aetatis flore annum enim trigesimum agebat in Domino obiisset... Clementis-napló [13]

14 Fancsal ev. ak. ff. 35r-v-36r

15 Krmann Dániel (1663-1740) evangélikus szuperintendens 1780-1709. évi oroszországi diplomáciai útján írt latin nyelvű naplót, ill. emlékiratot: Krmann 1894. Magyar fordítása: Krmann 1984.

16 Pomarius-Frenyó 1936

15