Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176
[48] 1745 Ez volt részletesen ő királyi felsége vigasztaló határozata, de a Királyi Tanács úgy meghamisította, hogy nem vigaszt, hanem inkább súlyos terhet jelentett. Az intézkedés tartalma az alábbi, elég jóindulatú, s hogy milyen indulattal viseltetett irántunk a magas Királyi Tanács, világosan kitetszik belőle.203 Méltóságos stb.. A nemkatolikusok részéről már több közbenjáró panasz érkezett abban az ügyben, hogy nem engedtetik meg nekik imaházaik felújítása, ezekre [válaszolva] ő királyi felsége az elmúlt június hó 21-én kegyesen úgy határozott, miszerint a nemkatolikusoknak helységeikben, mármint ahol a hitük szerinti vallásgyakorlatot engedélyezték, szabad legyen imaházaikon a legszükségesebb javításokat elvégezniük, de csak úgy, ha előzőleg a felügyelő magisztrátus tudomására hozzák, így és nem másként, és a magisztrátus az [imaház] korábbi formájának és kiterjedésének megfelelően ad engedélyt a felújításra. Ha pedig a korábbi imaházon valamilyen további bővítést vagy valamilyen új építészeti munkát kívánnak végrehajtani, az ilyen [változtatással] a nemkatolikusok kötelesek előzőleg az erre vonatkozó királyi engedélyért és kegyes jóváhagyásért ő királyi szent felségéhez folyamodni. Ellenkező esetben a legszigorúbb figyelmeztetést és az ilyesféle épület lerombolását vonják magukra. Őfelsége ezen királyi határozatáról Uraságtokat további intézkedés céljából, illetve avégett tudósítjuk, hogy a határozatot, kötelezően betartandó, a kerületében szabad vallásgyakorlattal rendelkező nemkatolikus hitsorsosai tudomására hozza a szokott módon, arra pedig, hogy hívei semmi módon ne szegüljenek ellen a határozatnak, 203 A Helytartótanács által 1745. július 18-án kiküldött királyi rendelet szabályozta a templomok (egyházi épületek] építésének, illetve javításának ügyét. Ennek értelmében a protestánsoknak templomaik javításához az illetékes vármegyétől kell engedélyt kérniük, amely csak vizsgálat lefolytatása után engedélyezheti a javítást, ráadásul az eredetivel megegyező nagyságban és anyagból, de új templomot csak királyi engedéllyel építhetnek. Tóth E. 1940. 31. 156
