Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)

Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176

[30] 1726-1745 Az 1726. esztendőben meghalt tisztelendő Petics János uram,136 a Borsod várme­gyei Szirma Besenye-i lelkész, a Szentháromság utáni 17. vasárnapon temették, utána tisztelendő Jeszenszky István137 lelkész uram jött, aki ez idáig a Sáros vármegyei Jakab falva138 lelkésze volt. Majd miután őt ismét elmozdították,139 Greczmacher Mihályt hívták meg, aki - hallatlan példaként - megszöktette egy bizonyos Peti nevű kerülő feleségét, akivel együtt menekült el innen; hivatalá­ban pedig úgy-ahogy kiszolgált barátom, Lubovenszky Pál140 követte, akinek az elmozdítása után az ellenfelek elfoglalták az imaházat, megszüntetve benne vallásunk gyakorlatát. Tisztelendő Jeszenszky uram egy és fél évet töltött itt, majd visszatért Sáros vármegyébe, s a Margon-i egyházhoz szerzett valaho­gyan meghívást. Greczmacher követte őt a [lelkészségben], én vezettem be az [1728.] évben a [Szentháromság utáni] XVI. vasárnapon. Miután bevezettetett, két és fél évet töltött le itt, végül házasságtörésen kapták, s miután szajhájával együtt Miskoczon nyilvános tömlöcbe vetették, [végül] elmenekült.141 NB. Azoknak, akik törvénytelen eszközökkel, nem várva meg a [törvényes] hívást, erőszakolják rá magukat [a gyülekezetre], ritkán jut szerencsés kimenetel. Amilyen a hívás, olyan szokott lenni a kimenetel, ennek jó példája Jeszenszky uram, aki annak idején felesége révén szerezte ezt a meghívást, az asszony ugyanis néhai tekintetes Budkay Margitot,142 méltóságos Szirmay gróf anyját bujtogatta, s ő ajánlotta a grófnak a férjet, s a gróf küldte az egyházhoz, majd miután [Jeszenszky] sok dolgot rendetlenül végzett el, és gyakran vedelt mér­téktelenül a borból, ráadásul a saját felesége vádolta meg, hogy bizalmasko­dott özvegy Peticsnével, így mindenki kegyéből kiesett, és saját maga miatt kényszerült rosszabb helyre, és ezen az úton jutott el a Margona-i143 egyházhoz. Innen Keresztesre144 fogadták fel az 1745. évben, de innen is elmozdították kihá­gásai miatt.145 136 Petics János radácsi (Radacov/Radatice, Szlovákia), később szirmabesenyői ev. lelkész. 137 Jeszenszky Mátyás fiát, Jeszenszky Istvánt 1712-ben ordinálták mint jakabfalvi lelkészt. EOLZ p. 148. 138 Magyarjakabfalva, ma: Jakubovany, Szlovákia 139 Másfél évig volt szirmabesenyői pap, ittassága miatt küldték el. МЕН II. 125. 140 A Lubovenszky Sáros vármegyei evangélikus lelkészcsalád. 141 A rozsnyói Gretzmacher Mihályhoz, aki 1728-ban került Szirmabesenyőre, nagy reményeket fűztek, de eszeveszett szerelemre gerjedt egy igen alacsony sorból származó kelecsényi férjes asszony iránt, és meg akart vele szökni, de az asszony férje a miskolci bírónak átadta a csábítót, és a lelkész csak 500 Ft óvadék mellett szabadult ki. Visszatért hivatalába, végül 1731-ben mégis megszökött az asszony­nyal, miután jó két évig szolgált Szirmabesenyőn. Szökése után három évig a lelkészi állás betöltetlen ma­radt, Berács János (1697-1759) arnóti lelkész gondozta az egyházat. 1733-tól azonban, nem kis részben a Szirmayak udvarbírájának mesterkedése folytán, Szirmay-Dessewffy Tamás (1688-1760) katolikus vallású földesúr megszüntette az evangélikus vallásgyakorlatot, és ettől kezdve a miskolci minoriták miséztek Szirmabesenyőn. МЕН II. 125. 142 Buthkay István és Szirmay Sára evangélikus vallású lánya: Dessewffy Ádámné Buthkay Margit (41733), adoptált fia: a katolikus Szirmay-Dessewffy Tamás gróf (1688-1760), szirmabesenyői birtokos 143 Margonya Sáros vármegyében, ma: Marhan, Szlovákia 144 Komlóskeresztes Sáros vármegyében, ma: Chmel’ov, Szlovákia 145 Az utolsó mondat más tintával írva, minden bizonnyal későbbi betoldás. 130

Next

/
Thumbnails
Contents