Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
Összes terület 1 807 202 kh szántó 422 841 kh rét 105 806 kh legelő 174 236 kh erdő 302 304 kh kert 15 810 kh szőlő 9 369 kh nádas 806 kh A vármegye területhasznosítását sajátos hármas tagolódás jellemezte: az erdőállomány 70%-a négy északi járás területén volt található, délebbre a magasabb fekvésű, de mindenféle haszonnövényt megtermő vidék húzódott, a megye déli tájai pedig a Tisza és a Bodrog mélyen fekvő, lapályos térségében helyezkedtek el. Témánk szempontjából lényeges, hogy még az 1930-as években is az egykori Taktaköz és a Harangod-vidék településeinek határában voltak a vármegye legkiterjedtebb nádas területei (Szerencs 162, Mezőzombor 170, Tiszalúc 192, Taktaszada 222 kh).16 A történeti Zemplén észak-déli irányban az egyik leghosszabb vármegyéje volt Magyarországnak: a galíciai határszéltől mintegy 160 km mélyen nyúlt le a Tisza és a Bodrog, a Tisza és a Sajó találkozásáig, karakteresen különböző térségeket foglalva magába. A változatos természetföldrajzi viszonyok az alkalmazkodásnak is sokféle formáját alakították ki a különféle népcsoportok életében, s egyebek mellett a háziipari tevékenységnek is sokféle változatában nyilatkozott meg a népesség egymást váltó generációinak kulturális adaptálódása. A felső-zempléni erdős hegyvidék fenyvesei az épület- és szerszámfa-kitermelés, a zsindelyhasítás, és az egyéb erdőbeli haszonvételek révén elkülönültek a lombos erdők térségeinek szőlőkarót, hordót és hordódongát eladásra kínáló, meszet égető csoportjaitól. A felső-zempléni térség juhtartói fehér-, durva- és szürkeposztót adtak, a síkvidéki területek pedig gabonafeleslegüket kínálták cserébe.17 Az eltérő adottságú tájak népe sajátos szimbiózisban élt egymással: elcserélték javaikat, és a változatos formájú kereskedelmi tevékenység során hatottak egymás műveltségére is.18 Erre a sokszínű kereskedelmi forgalomra a vármegyén belül rendkívül erős volt Tokaj-Hegyalja vonzása, de a történeti borvidék fontos felvevőpiaca volt a Tiszántúl érintkező térségének is. Ennek egyik oka természetföldrajzi eredetű: Zemplén vármegye vizei a Tisza irányában siettek a sík vidékre, így - mind a vízi szállítás, mind a vizeket kísérő szárazföldi kereskedelmi utak mentén - ez volt 16 Mailáth 1900. 173., Engelberth 1940. 55-57. 17 Takács-Udvari 1989a. 360-361. 18 Összegzőén: Viga 1990. 76
