Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

A Mátraerdő sávjának sajátos kiegyenlítő szerepe volt a sík vidék, illetve a domb- és hegyvidéki zóna déli területe és a Felföld közötti forgalomban, aminek jelentősége - a fentebb megfogalmazott „változók” szerint - részben periodikusan, részben pedig történeti folyamatában alakult. Az utóbbiban a táj - századokon át az erdővidék irtása, majd a 19. század második felében a folyószabályozás és vízrendezés - átalakításának antropogén hatásai éppen úgy megnyilatkoztak,26 mint a kontinentális agrárkereskedelem nemzetközi összefüggései (belső fogyasztás és külső kereskedelem együttes növekedése).27 A két világháború közötti időszak helyzetképének megértéséhez a Közép-Európa Atlasz nyújt elsőrangú segítséget: a gabonafélék és a burgonya vetésterületeinek arányát bemutató térképlapjai (1945) szemléletesen tájékoztatnak arról, hogy a térség népeinek egymást váltó generációi miként alkalmazkodtak a természeti feltételekhez, s termelőtevékenységükkel és - ahol lehetséges volt - tájátalakító munkájukkal milyen fokon tudták átformálni élelemtermelésük ezen ágát.28

(Gyulai Eva-Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia, 385-393.

Miskolc, 2010.)

26 A kiterjedt irodalomból az említés szintjén: Andrásfalvy-Vargyas (szerk.) 2009. kötet, különösen: Andrásfalvv 2009. 9-20., Ifj. Bartha 1996. 33-79., R. Várkonyi 1992., R. Várkonyi (szerk.) 2000., Esettanulmányként: Karancsi-Mucsi 1999. 1140-1147., Gaálová-Karancsi 2007. 303-312., Frisnyák 2009b. 145-162., Konkolyné Gyúró 1990., Viga 1996b. 271-283.

27 Balogh 1965.1. 375-393., Kazimir 1973. 25-28., Orosz 1979. 1053-1054.

28 Rónai 1993. 236-237. A termelvényről részletezően lásd még: 238-288.

58