Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

átadásának lehetősége is.40 Úgy vélem, ez utóbbi sokat elárul mindabból, amit az előzőekben - egy specifikus vonása alapján - meg kívántam fogalmazni Gunda Béla néprajzi szemléletéről.

IV. Amint a kiemelt példák is jelzik, Gunda Béla néprajzi szemléletében a különféle vándorlások és a vándorló csoportok a műveltség dinamikus részeit képezik. A felfogásában meghatározó jelentőségű elterjedés magyarázatát egyaránt megleli a különféle vándorlásokban, valamint a közvetlen átvételt kizáró, az elemi gondolaton és a jelenségek párhuzamosságának elvén nyugvó egybeesésekben. Hadd idézzek végezetül tőle magától mindezek megértéséhez! „...a kultúrjavak mozgásának, terjedésének a vizsgálatánál elsősorban a társadalom mozgását kell figyelembe vennünk: a népvándorlások, a kereskedelem, a vásárok, a különböző földrajzi környezetben és gazdasági formák között élők egymásra utaltsága teszi lehetővé a kultúrjavak térben és időben való terjedését. A terjedés dinamizmusa azonban nem egyforma. Az eszmék nem együtt terjednek az eszközökkel. Egy íjforma könnyebben terjed, vándorol, mint a vadászati jog vagy vadászmágia. A fejletlen gazdasági szinten élő népek kultúráját sokkal jobban befolyásolja a geográfiai környezet, mint a kultúrjavak átvétele. A földrajzi környezethez való alkalmazkodás következtében a természeti népek kultúrájában évi ciklusok alakulnak ki, melyek keretében évről évre bizonyos tevékenységek (vadászat, halászat, földművelés) visszatérnek, és az állandóan gazdagodó tapasztalatok révén fejlődnek. ... A tapasztalatok a primitív népek körében - éppen úgy, mint a modem társadalmakban — állandóan halmozódnak, s ezért igen gyakran nem is lehet megállapítani, hogy belső fejlődésről vagy külső hatásról van-e szó.”41

(Bartha Elek (szerk.): A néprajztudomány professzora, 132-147.

Studia Folkloristica et Ethnographica 62. Debreceni Egyetem. Debrecen)

40 Gregor 1973., Gunda 1976. 226-226.

41 Gunda 1971. 292.

42