Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Kiállítások elé
zése, s mintegy ötezer kötetes szakkönyvtára, lakása bútorzatának egyes darabjai, s a műgyűjtő Bálint Sándor öröksége is. A kiállítást rendező N. Szabó Magdolna tanulmányából tudom, hogy az ötszáz tételt meghaladja a néprajzi, művészeti és szakrális jellegű műtárgyak - festmények, falképek, szentképek, búcsús emlékek, kisplasztikák, faragványok - száma a kollekcióban, amihez több ezer papír alapú műtárgy, vallási nyomtatvány, különböző műfajú kis szentkép, ponyva, imalap társul. A gyűjtemény szakrális művészeti értékeit feltáró, kitűnő ikonográfus és kultusztörténész, Szilárdfy Zoltán szerint Bálint Sándornak egészen sajátos - a mentalitását meghatározó tiszta lelkiségből és keresztény humanizmusából táplálkozó - látásmódja volt a kegyképek és az egyéb szakrális ábrázolások értelmezéséhez. Ennek komplexitása adja a gyűjtemény vonatkozó részének történeti ívét és gondolatiságát. A témában járatosak előtt ismert volt Bálint Sándor vonzódása a modern művészetekhez is: jelen kiállításban is láthatják például a Miskolcon született Kontuly Béla Kánai menyegző, valamint Molnár C. Pál Menekülés Egyiptomba című művét, amelyek - a szegedi születésű Kopasz Márta, Nyilasy Sándor, Kovács Margit és mások munkái mellett - díszei voltak a tudós szegedi lakásának. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy Bálint Sándor munkássága és személyes hatása lényegesen túlmutatott a tudományon, s nemcsak kutatóknak jelentett útmutatást, de alkotásra inspirált művészeket is. Hasonlóan ahhoz - s ez a példa talán ismertebb -, ahogyan Erdélyi Zsuzsanna archaikus imádságokat, apokrif szövegeket közreadó kötete az 1970-es években korábban ismeretlen világot nyitott az alkotók számára az irodalomtól a filmig és a képzőművészetekig. A rendkívüli értékű hagyaték kezelését a szegedi múzeum néprajzi osztálya végzi, s egy ezzel megbízott, elsőrangú szakemberekből álló kuratórium felügyeli a tevékenységüket. 2004-ben emlékkiállítást rendeztek az anyagból Bálint Sándor születésének centenáriumán, most pedig N. Szabó Magdolna és a Miskolci Galéria kollektívájának jóvoltából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához csatolt elvárásoknak is megfelelve, egy időszaki tárlaton láthatnak az érdeklődő miskolciak válogatást a néprajztudós hagyatékából. Ezt ajánlom most jó szívvel a figyelmükbe, s kívánom, szolgáljon valamennyiünk épülésére! (Miskolci Galéria, 2010. január 28.) 217
