Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

parasztok, akik kiegészítik szegényes földjük hasznát, földtelen zsellérek, akik mindenféle napszámra és alkalmi munkára vállalkoztak, fuvarosok, akik meghatározó szerepet kaptak a tájak közötti cserében, később kereskedő vállalkozók, akik már a kapitalizálódás előfutárainak is tekinthetők. A javak egy része nyersanyag. Például évszázadokon át az erdős peremterületek fája, ami a folyók hátán tutajokon úszik az ország belső tájai felé, mígnem a 18. század derekára - az erdőterületek drasztikus csökkenésével többszörösére emelkedő faárak miatt - nehezen megfizethetővé válik.39 A tutajokon és az országutakon vonuló szekérkaravánokon bútorok, gazdasági és háztartási faáruk, tetőfedő zsindely, s ezer fa aprócikk jut az Alföldre. Ezekhez járul a belső hegységek erdővidékének kézműves terméke is. Vannak persze specifikus kézműves javak, amelyek egyegy vidék nyersanyagbázisára épülő kézműipar termékei, s akár évszázadokon át jellegzetes „márkaként” terjednek távoli tájakon is. Mint például a gömöri (valójában Kishont és Nógrád vármegyei) vékonyfalú tűzálló fazekas készítmények, elsősorban főzőedények, amiket - a 20. század elejéig - fél évezreden át az alföldi parasztok gabonájára cserélnek a fazekasok és közvetítő fuvarosok. Vagy a felföldi vasipar, hámorok mezőgazdasági vaseszközei (kapák, ásók, lapátok, láncok, balták stb.), amelyek ugyancsak évszázadokon át meghatározzák az érintkező és a távolabbi vidékek parasztjainak termelési technikáját. Amíg az Alföldön és az érintkező tájakon a falusi és mezővárosi népesség életmódjában a 19. század első feléig sok átfedés van a paraszti életforma és a kézművesség között, addig a peremterületek vándorait csak annyiban köti az idő, hogy portékáik értékesítésének sikere a parasztok termelési eredményeire van felfüggesztve. A föld azonban nem, vagy csak kevéssé köti őket, túlnépesedett csoportjaik alkalmanként a sík vidékre áramlanak, s egy-két emberöltő alatt parasztokká asszimilálódnak. A helyben maradók számára azonban más célok, másfajta habitus marad: az újszülött fiúgyerekkel kapcsolatos mágiájuk azt erősíti, hogy az felnőve jó úton járó, sikeres vándor legyen. Egészen másként orientálódnak és gondolkodnak, mint a sík vidékek parasztjai. A hagyományos kereskedelem históriája nem utolsósorban e különféle kultúrák és mentalitások találkozásának, egymásra hatásának története. Megítélésem szerint, a kétféle életmód-stratégia között sajátos átmenetet képeznek, s közvetítő szerepet játszanak a fuvarosok. Mobil életmódjuk követendő modell, életcél elsősorban a szegényparasztok számára.40

II. 5. A struktúra persze nem változatlan. Az átalakulások egy része többé-kevésbé tudatos gazdasági, olykor politikai folyamat, más része a természet - szinte véletlen - játéka. A magyarországi gyümölcskultúra bázisa évezreden át az Alföld peremén húzódott, a hegyvidékek elődombságain, a folyók felső folyásánál. Az Alföld szőlő- és gyümölcskultúrája egészen a 19. század végéig

39 Huska 1972.

40 Gallo 1973.

20