Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Elődök és (egykor volt) társak

Munkássága legeredményesebb témái között utolsóként említette az árucsere, a piacok-vásárok kutatását. Megítélésem szerint Dankó Imre nevével legtöbben ezt a témakört kapcsolják össze, ebben érte el a legtöbb eredményt, és ebben érvényesült leginkább rendszeralkotó tevékenysége is. Az életműnek talán ez a legerőteljesebb része, fél évszázad alatt a kérdéskör megszámlálhatatlan összefüggésével és részletével foglalkozott.9 Az árucsere - javak cseréje problematika elvi tisztázása mellett maradandóan rendezte az árucsere típusainak és formáinak kérdését, a vásárok funkciójának összetett voltát.10 11 Tanulmányok egész sorozatát publikálta a jelentős magyar vásárhelyekről, a vásárhirdetésektől kezdve a mértékekig, a vásárok tisztségviselőitől kezdve a zöldvásárokig, a vásárok nemzetiségi vonatkozásaitól a hetipiacok szerepéig valószínűtlenül sok részletét kutatta eredményesen ennek az összetett problematikának. Amellett, hogy mindenkinél jobban ismerte a vásárok és piacok históriáját, azok szereplőinek történetét, színes egyénisége is a sokadalmak rajzában teljesedett ki leginkább. A kofa, a lacipecsenye, a bosnyák, a vásári közvetítők, a vásári viselkedésformák, s számos más kérdés tárgyalásában valódi szépírói erényeket mutatott fel, túl azon, hogy írásainak stílusa amúgy is gördülékeny, olvasmányos és élvezetes, függetlenül attól, hogy rövid hírlapi cikkről vagy terjedelmes tanulmányról van szó. Korszakos jelentőségűt alkotott a vásárok kutatásában, de megjelent összegzései mellett is úgy érzem, hogy Dankó Imrének még meg kellett volna írnia egy nagy szintézist a Kárpát-medence vásárairól.

Az előbbiek csupán néhány tartópillérét jelentik Dankó Imre munkásságának. Külön méltatást igényelnének például a különféle etnikumokkal, illetve etnikai csoportokkal, a különböző tájak és egyes településeik történetével és néprajzával,11 a különféle művészeti ágakkal, jeles személyiségek életrajzával, az iskolák, illetve az oktatás históriájával, a nyomdászat és a könyvészet kérdéseivel,12 a muzeológia elvi kérdéseivel, illetve egyes szakterületeivel, s még

9 A gyulai vásárok. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963.

10 Vándorlás és árucsere (vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéseihez). Seperatum. Debrecen, 1979., Tiszántúli vásárok-piacok. Szőllősi Gyula (szerk.): Vásártörténet - Hídi vásár, 15-95. Debrecen, 1976., A magyar vásárok néprajza. Domonkos Ottó (főszerk.): Magyar néprajz III. Kézművesség. 637-702. Budapest,

1991., Régi vásáraink világa. Folklór és Etnográfia 71. Debrecen, 1992.

11 Ismerjük meg szülőföldünket! A Sárospataki Járás története. Miskolc, 1955., Széphalom. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 3. Sárospatak, 1956., Túrkeve története 1945-ig. FI. n. É. n. (Budapest, 1956), Túrkeve kutatása. Túrkeve, 1957., Baja irodalma. A Bajai Türr István Múzeum Kiadványai 2. Baja, 1957., Kötegyán. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. Gyula, I960., A gyulai vár. Gyula, 1963., Képek Mohács történetéből (Bándi Gáborral). Janus Pannonius Múzeum Füzetei 8. Pécs, 1966., Pécs képekben. Pécs, 1967., Csenger története (Fábián Lászlóval). A Szatmári Múzeum Közlemény ei 4. Mátészalka, 1978., Nánási művelődéstörténeti emlékek. Hajdúnánás, 1989., Az András templomtól a Nagytemplomig. Nagytemplomi Gyülekezeti Elet Füzetei 2. Debrecen, 1994., Magyarhomorog. Debrecen,

2001., Zsáka. Száz Magy ar Falu Könyvesháza. Budapest, 2002.

12 írások, nyomdászok, nyomdák. Alföldi Ny omda Rt. Méliusz Műhelye. Debrecen, 2002.

183