Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Jegyzetek
203. I. Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. OSZK Oct. Hung. 416. 16. A SZAKÁCSASSZONYRUL. Ks.: Halljunk szót uraim, míg ittperulálok... II. Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. HÓM NA 1609. 108-109. A szöveg ponyvanyomtatványból származik, eredeti forrása a Mátyus Pérer-féle Vöfények kötelessége valamelyik kiadása lehetett. A verset egy strófával kibővítve (íme a szakácsnénk ö nagy kanalával...) és kissé eltérő szófordulatokkal átvette az Alföldi vöfénykönyv (G típusú ponyva) és a Legújabb alföldi vőfénykönyv (H típusú ponyva) is. A kéziratos változatok azonban ennél korábbiak, és az eredeti szövegforrással mutatnak közelebbi rokonságot. A kéziratos változatok legnagyobb valószínűség szerint a B-C ponyvatípus alapján készülhettek, mert tartalmazzák azt az első strófát, amelyik az A ponyvából hiányzik. (Halljunk szót uraim! Még ittperorálok...) B) Vöfények kötelessége. Vác, é. n. OSZK 820.770. A SZAKÁCS ASSZONYRÓL. Ks.: Halljunk szót uraim! Még itt perorálok... C) Vőfélek kötelessége. Szeged, 1863. OSZK PNy 630. A SZAKÁCS ASSZONYRÓL. Ks.: Halljunk szót uraim! Míg itt perorálok... Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (318.) Ponyvái és kéziratos variantúráját lásd a 687— 688. oldalon. További változatok: Pacséri vőfélykönyv, 19. század első fele. KÁSAPÉNZT SZEDI, AKKORRA VALÓ. Ks.: Uraim, halljunk szót, míg ittparolálok... (BORÚS R. 1998. 128.) Horváth János vőfélykönyve. Csepreg, 1865. Cím nélkül [Adománygyűjtés] Ks.: Uraim, halljunk szót, szomorú hír vagyon... (BALOGH Jánosné 2003. 317.) Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896—1897. MÁS A SZAKÁCSNÉNAK. Ks.: Halljunk szót uraim, még itt perorálok... (FAZEKAS Zs. 2000. 33.) Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896-1897. SZAKÁCSASSZONYRUL. Ks.: Halljunk szót uraim, még ittperolálok... (FAZEKAS Zs. 2000. 47—49.) 204. Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 132. Ponyvái eredetű szöveg: D) Újdonnan új vőfény kötelesség... (é. n.) OSZK 820.771. MIKOR A KÁSAPÉNZT SZEDIK. Ks.: Hogy szegény szakácsnénk a kását keverte... E) Legújabb vöfények kötelessége... Buda, 1855. OSZK PNy 576. MÁS, VAGY ÍGY SZÓLJ. Ks.: Halljunk szót uraim! Míg itt perorálok... (2—3. strófa) Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (319.) Ponyvái és kéziratos variánsait lásd a 688. oldalon. További változatai: Pacséri vöfélykönyv, 19. század első fele. KÁSAPÉNZT SZEDIK. Ks.: Hogy szegény szakácsnénk a kását keverte... (BORÚS R. 1998. 103.) 525
