Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Ponyvanyomtatványok - Helyi kiadványok

szerepének társadalmi megítélése és a tisztség szokástörténeti alakulása szempontjából aranyat érnek. A Magyaróvári vőfélykönyv és az általam feltárt észak-magyarországi kéziratos szövegek között semmilyen konkrét kapcsolat nincs, bemutatása tehát elsősorban nem a szövegelemzés, hanem az általános műfajtörténeti áttekintés szempontjából lényeges számunkra.

Korban ehhez legközelebb áll, és még a század második felének nagy ponyvatermését megelőző korai időszakban íródott a Dunaföldvári vőfélyek köszöntése című kiadvány.280 Szerzője Egyed Antal (1779—1862) pécsi egyházmegyei római katolikus pap, költő, a Tudományos Akadémia levelező tagja, 1829-től haláláig dunaföldvári plébános. A vékony, mindössze 15 oldalas füzet szövegei részben a D típus variálásai, részben önálló szerzemények. Tálalóverseit feldolgozta Kisbán Eszter.281 Bevezetőjében hasznos adatokat olvashatunk a szövegek keletkezéstörténetére vonatkozóan, amelyből kiderül, hogy Egyed Antal a helyi értelmiség kérésére írta a verseket azért, hogy a lakodalmakban használt rigmusok színvonalán javítsanak. Szövegeinek konkrét párhuzama az általam vizsgált kéziratos anyagban nem került elő.

A keletkezés helye szerint érdekes és fontos a lokális kiadványok sorában Az ügyes vőfél című makói (szegedi) ponyvafüzet megemlítése. Makó ugyanis az egyik olyan település, amely alkalmas lenne egy kétszáz évet átfogó, komplex 19—20. századi vő- félyvers-változásvizsgálat elvégzésére. Az 1826-os Makói énekeskönyv\t\ kezdődően és egy 1980-as keltezésű vőfélykönyvvel bezárólag összesen kilenc (egy kivételével valamennyi kéziratos) forrást említ Markos Gyöngyi a makói anyagot áttekintő tanulmányában.282 A rendelkezésre álló szövegek átfogják a teljes 19—20. századot (1826, 1863, 1888, 1893, 1905, 1911, 1946, 1980), és bizonyíthatóan Makón keletkeztek, illetve ott használták azokat. Egy szövegeket összehasonlító és a változások tendenciáira fókuszáló vizsgálat a kisgyőri példához hasonlóan283 rejthet magában további érdekes tanulságokat.

A szegedi Burger-nyomdában megjelent, Az ügyes vőfél című ponyvafüzet284 öreg Hős (Hős) József szerzeménye. A református zsellérek gyermekeként született Hős József (1798—1883) a 19. századi Makó egyik közismert népi verselője és keresett vőfélye volt. Szeberényi Lajos evangélikus lelkész karolta föl, és juttatta el szerzeményeit Szegedre, Burger Zsigmond kiadóvállalatához. Ezen kívül még egyéb verses füzetek is jelentek meg az ő nevével, jellemzően ünnepi alkalmakra (emlékfa-állítás, harang280 Dunaföldvári vőfélyek’köszöntése lakodalmakon. Pest, 1852. OSZK Pny. 566.

281 KISBÁN E. 1993. 96.

282 MARKOS GY. 2004. 177-182, TÓTH F. 2008. 517-630.

283 TÓTH A. 2008. 118-164.

284 Az ügyes vőfél... Szeged, 1863. OSZK Pny. 629. A nyomdát röviden ismerteti POGÁNY P. 1978. 300.

83