Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Ponyvanyomtatványok - Országos terjesztésú füzetek
Imre, akár Vetró Lőrinc) feltehetően ismertek és használtak valóban alföldi származású népi kéziratokat, és azokból is szemezgettek a válogatás során. Az sem kizárható, hogy a Szeged-Felsővárosban tevékenykedő Vetró Lőrinc272 birtokában lévő kéziratos anyagot nézte át és ültette ponyvára Medve Imre. Erre a kérdésre a szövegelemző részben még részletesebben visszatérünk. Az Alföldi vőfénykönyvbői Bucsánszky és később Rózsa nyomdájában a 20. század első évtizedéig jelentek meg változatlan utánnyomások.273 A kiadó előző, Tatár Péter-féle vőfélykönyvével ellentétben ez a füzet később más kiadóvállalatoknál is napvilágot láthatott. Kissé eltérő címmel és más szerző neve alatt, valójában azonban ugyanazzal a tartalommal jelent meg az 1890-es évektől Méhner Vilmosnál.274 Ha létezik a ponyva műfaján belül elegáns és igényes kiadvány, akkor az 1872-től működő Méhner-féle vállalat több füzetsorozata is ebbe a kategóriába tartozik. A Bécsből Budapestre került német könyvkötőlegény jó érzékkel gyűjtötte maga köré azokat a szerkesztőket és szerzőket, akik ismerték a kor uralkodó ízlésvilágát és művelődési divatjait, ugyanakkor próbálták az irodalmi és tudományos értékeket a lehető legszélesebb közönség számára elérhetővé tenni. A náluk megjelent négy-ötszáz cím között Benedek Eleket, Pap Gyulát, Tömörkény Istvánt, Kiss Áront, Herman Ottót éppúgy megtaláljuk, mint Garay, Tompa vagy Vörösmarty összes költeményeit. A Pető Gergely neve alatt kiadott Alföldi vőfénykönyv azonban nem ebbe a vonulatba tartozik, hanem a „patinásabb, ha úgy tetszik: zsírfoltosabb” Bagó- és Bucsánszky- féle ponyvák táborát erősíti. Méhner Vilmos nagyszabású kiadóvállalata 1895-ben beolvadt a Franklin Társulatba. Egy ideig még jelentek meg változatlan utánnyomások az Alföldi vőfénykönyv bői a Fraklin név alatt is; de később a kiadó arculatváltása miatt ez a műfaj elmaradt. Mivel az Alföldi vőfénykönyv Bucsánszky- és Méhner-féle változata azonos, ezért ezeket a füzeteket közös elnevezéssel G típusú ponyvaként említem a továbbiakban. H típus A nyomtatott források tipológiáját a G típusból leágazott Legújabb alföldi vőfény- könyvve. 1, a H típusú ponyvával fejezzük be.275 Ennek szerzőjét név szerint nem ismerjük, alcíme szerint „összegyűjté több tapasztalt vőfény.” Szöveganyaga fele részben azonos a G-vel. Elsősorban a tálalóversek és a lakodalmi mulatóversek egyeznek meg az előzménnyel, de ahhoz képest számos újdonságot is találunk ebben a füzetben. 272 BÁLINT S. 1980. 104. 273 OSZK Pny. 1448, Pny. 1951. 274 Pető Gergely: Alföldi vőfény-könyv. Budapest, Méhner, 1890 körül. OSZK Pny. 4783, Pny. 6441. 275 Legújabb Alföldi vőfény-könyv. Szeged, Traub B. és Társa, 1900. OSZK Pny. 2512. , 80
