Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Tisztségviselők, a vőfély szerepe

1. En is bírok tisztességet, Es hívok öszve vendéget, Asztalra viselek gondot, Ne nézzetek, min bolondot. 2. En helyt mind benn, mind kinn állok, Mindent jó szóval kívánok. Jó szót jó szóval váltassák, Az Isten meg ne bántassékP9 Markos Gyöngyi makói vonatkozású tanulmányában tévesen idézi Györgyi Erzsébe­tet, amikor ezt írja: „A vőfély személyében a főúri lakodalmak ceremóniamestere és a városi házasságközvetítö [sic!] személye egyesült.”199 200 Ez az elírás rávilágít arra, hogy a vőfélyek a 19. században a házasságszerzésben, a párok összeboronálásában és a leány­kérésben is közreműködtek. A Taktabáji vöfélykönyv egyik bejegyzése erre egyértelmű utalást tesz: Tisztelem András bátyámat, amiről beszélgettünk, mikor itt volt, hogy eljönnek Jánossal. En vártam vasárnapig, mert a jánt leköteleztem beszédemmel,201 Ugyanebben a kéziratos vőfélykönyvben több levélmintát is találunk: udvarló, sze­relmet valló, lány kezét megkérő leveleket. Ezek alapján valószínű, hogy a kéziratot szerző Ozsváth Bertalan a párválasztás ügyes-bajos dolgaiban is részt vett, és vállalt házasságközvetítő szerepet is. A debreceni vőfélycéh kapcsán írja Balogh István, hogy a vőfélyek eseti megállapodás alapján kapták a fizetésüket, és „a kommendálásért - ha sikeres volt a házasság - a lakodalom után külön is kaptak.”202 Hódmezővásárhelyen a kérőnek is nevezett vőfélynek „az a tiszte, hogy a házasulandó fiatalember részére megkéri a lányt, az esküvőhöz elkíséri, a lakodalmi ünnepet előkészíti, rendezi, ott felszolgál és felköszöntőt mond. [...] az élelmes kérő minden körülmények között elkommendálja a legényt vagy leányt.”203 A példatár 48. menyasszonykikérő versében arról beszél a vőfély a násznépnek, hogy egész Európát bejárta Genovától Hollandián és Firenzén át Norvégiáig, de a legszebb lányt mégis a magyar lányok között találta meg. Ez a közköltészeti hagyományba illeszkedő hazugságvers is arra utal, hogy a vőfély házasságszerzésben vállalt szerepe egykor általános lehetett. 199 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [174.] 200 MARKOS GY. 2004. 177. A hivatkozott szövegben házasságkötésvezető szerepel. 201 Taktabáji vőfélykönyv, 1899-1905. HÓM NA 7518. 28. 202 BALOGH I. 1973. 272-273. 203 KISS L. 1981. 310-317. 64

Next

/
Thumbnails
Contents