Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Tisztségviselők, a vőfély szerepe
Tisztségviselők, a vőfély szerepe A lakodalom tisztségviselői közül a legrangosabb, legfontosabb személy a násznagy. Általában a házigazdát képviseli, vagy más modell szerint a menyasszonynak és a vőlegénynek is van egy-egy násznagya. A házasságkötésben hivatalos funkciói vannak, tanúként a házasság érvényességének egyik feltétele az ő jelenléte, illetve az esketés szertartásában való - egyébként passzív — közreműködése. Ez a hivatalos funkció korábban még hangsúlyosabb volt, a tradicionális népi szemléletben a násznagy(ok) által levezetett kézfogó-jegyváltás szertartása lényegében (jogkövetkezményeiben és például egyes vidékeken az együtthálás engedélyezésében) már érvényes házasság- kötésnek számított.171 Ez a hagyomány a 19. században már csak olyan formában volt tetten érhető, hogy a leánykérés, illetve a kézfogó alkalmával a szűkebb körben tartott ceremóniát a násznagy vezette, és a hozzá kapcsolódó prózai és verses szövegeket is általában a násznagy mondta el. Ennek megfelelően a vőfélykönyvek mintájára készült nyomtatott násznagykönyvéx. alapvetően a lánykérés és a kézfogó szövegeit tartalmazzák.172 173 A násznagyi vers megjelölés a kéziratos vőfélykönyvekben jellemzően a lánykérés vagy a menyasszonykikérés alkalmával elhangzó kikérő- és kiadó verses szövegpárokat jelenti. A násznagyoknak más elnevezése is ismert, és ezek a kéziratos vőfélykönyvekben is gyakran előkerülnek. Ilyen a szószóló és az elöljáró kifejezés: a vőfély sok versét kezdi a násznagy uram, szószóló uram, elöljáró uram megszólításokkal. Ezek a terminusok a két násznagy megkülönböztetésére is szolgálhatnak: Gömörben a vőlegény násznagya a kérönásznagy vagy szószóló, a menyasszonyé a kiadónásznagy.vi Van olyan különbségtétel is, hogy a násznagy mindig rokon, a szószóló azonban idegen is lehet. A tisztségre általában a házasulandók idősebb férfirokonait: keresztapját, nagybátyját, vagy más közeli tekintélyes rokonát választották. Ahol a családi kapcsolatok megengedik, ott a falusi társadalmon kívül álló személy is felkérhető: földbirtokos vagy kántortanító násznagyságára vannak adatok a 20. sz. első feléből. Ez a tény a falusi értelmiség már korábban vázolt közvetítő szerepét támasztja alá, illetve részben magyarázatot ad arra, hogyan kerülnek a népköltészet esztétikai rendszerétől teljesen idegen deákos, biblikus stíluselemek és témák a lakodalmi versekbe.174 171 TÁRKÁNY Szűcs E. 1981. 327-339, BAKÓ F. 1989. 110. 172 Legkorábbi közülük: Násznagyok kötelessége... Vác, é.n. (1800 körül). OSZK 820.775. A század végéről való ilz Alföldi násznagy könyv... Budapest, 1889. OSZK Pny. 469. A címében részletesen tartalmazza, hogy a házasságkötés szokáskörének mely mozzanatainál volt szerepe a násznagynak. A tálalóverseken kívül szinte valamennyi szokásmozzanat említésre kerül, ami a násznagyok egykori komolyabb gyakorlati szerepére utal. 173 LIPTÁK R. 1989. 49-50. 174 BAKÓ F. 1989. 110. 56
