Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Jegyzetek

III. Taktabdji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 44. MENYASZ- SZONYTÁNCKORI VERS. Ks.: Minthogy a bajoknak nagyján immár által estünk... A szöveg ponyvái eredetű:

D) Újdonnan új vőfény kötelesség... (é. n.) OSZK 820.771. MIKOR AZ ESKETŐRÜL A LAKADALMAS HÁZNÁL VÁGYNAK. MÁSODIK FŐFÉNY. Ks.: Minthogy már a nagyján immár által estünk...

Az első nyolc sor kissé átírt formában beépült az Alföldi vöfénykönyv (G típusú ponyva) egy hosszabb versezetébe, első két strófaként. A Nosza Laci koma... kezdetű strófa, az alábbi formában pedig beépült a Legújabb alföldi vöfénykönyv (H típusú ponyva) menyasszonytánc beköszöntő szövegébe, 4. strófaként:

Nosza Laci koma, hegedűd zendüljön,

Hogy a menyasszonynak füle megcsendüljön;

Verd el a Rákóczy híres indulóját,

Melyet dalolt, midőn vívta Regéc várát.

G) Alföldi vöfény-könyv. Budapest, 1875. OSZK PNy 862. MÁSODIK PERORÁ- CIO. Ks.: Minthogy már a nagyján immár általestünk...

Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (254.) Ponyvái és kéziratos variantúráját lásd a 658- 659. oldalakon.

További változatai:

Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896-1897. KIS VŐFÉNYNEK A MENYASZ- SZONY FELKONTYOLÁSAKOR. Ks.: Napkeleti bölcsek módjára érkeztem... (FAZEKAS Zs. 2000. 17.)

Béres János vöfélykönyve. Bánfalva, 1907-1908. MENYASSZONYTÁNC KEZDETEKOR. Ks.: Kánaán menyegzőből küldettem tinéktek... (BÉRES J. 2002. 62.)

I. és II. 2. vsz: a Belgrád ostromára, történő utalás és Rákóczi (feltehetően II. Rákóczi Ferenc) személyének összekapcsolása történeti alapot nélkülöző, mesés keret. Belgrádot 1789-ben gróf Laudon Gedeon tábornagy vezetésével foglalta vissza végleg a Habsburg Birodalom a töröktől. A 18. század végén Pálóczi Horváth Ádám verset írt a győzelemre, amely hamar popularizálódott (Belgrádra, vitézim, omoljatok...) A szövegben is feltehetően erre a század végi közköltészeti hagyományra történhet utalás. (RMKT XVIII/8. 2006. 659.)

A Rákóczi áriája, vagy Rákóczi-nóta a 18-19. századi magyar közzene egyik legelterjedtebb dallamcsoportja. Népi változatai magyar, ruszin, román és török környezetben egyaránt fennmaradtak, a magyar folklórban 1785—1790 óta folyamatosan datálható a megléte. A váci ponyván olvasható említése az 1790-es évekből mindenképpen a korai adatok közé tartozik. (MAGYAR Z. 2000. 325-330.) Észak-magyarországi lakodalmi használatára utal a következő szöveg:

527