Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Jegyzetek
Taktabdji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 142-143. Közvetlen szövegpárhuzama a Pacséri vőfély könyvben található. Az általam átnézett ponyvanyomtatványokban ez a szöveg nem olvasható. Valószínű, hogy még lappangó nyomtatott forrás állhat a háttérben, vagy pedig kéziratban hagyományozódó szövegről van szó. 5. Nihol vármegyének vagyok főispánja, Mindenütt kezemben van az aranybánya, Az én méltóságom, tudom, sok úr szánja, Úri szép termetem sok leány kívánja. 6. Ezüstös a fogam, nézzétek, mint fénylik, Nyakamban a bársony, látjátok, mint illik, Sarkantyúm mindennap hetven tallért ellik, Hallom, hogy szépségem mindenütt beszélik. 13. Pajtásom is, látom, vágyna csemegére, Rávágy és ásítoz a’ szőrös fügére, Mely el is csúszna szégyenes csecsére, Csakhogy húzhatná fel azt a bezzegjére. Pacséri vőfélykönyv, 19. század második fele. CSIGÁRÓL. Ks.: Midőn látá Jákob álmában orcáját... (BORÚS R. 1998. 100—101.) Az 1. versszak egy parafrázisa megtalálható a 180. szövegcsalád 7. versszakaként. Kis változtatással a dicsekvő hazugságvers csúfolóvá alakul. Mindkét szöveg szerzője azonos, feltehetően tudatos átalakítás eredménye ez a kétféle megoldás. 5. versszak: Berzék egy Zemplén vármegyei község a Hernád mentén, Bocs és Sajóhídvég között. 182. 183. Kisgyöri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. HÓM NA 1609. 61-62. A hegedős mulattató és mendikáns szöveghagyományban gyökerező vers, melynek közköltészeti forrásait közli: RMKT XVIII/4. 2000. (123.), jegyzetek az 538-543. oldalakon. A szöveg közvetlen párhuzama megtalálható a Pacséri vőfély könyvben. Közös ponyvái forrásra eddig nem sikerült rábukkanni. Egy eddig még ismeretlen ponyvafüzet vagy kalendárium állhat a nagyon hasonló változatok széles körű elterjedésének hátterében. Ha ilyen nincs, akkor a kéziratos tradíció széles hatókörével kell számolnunk. 515