Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Jegyzetek

A négy részből álló prózai- és verses köszöntőfüzér szó szerinti, sőt betűhív másolata a ponyvái szövegnek.

165.

PántzélJános énekeskönyve. Kecskemét, 1839. OSZK Oct. Hung. 416. 19.

166.

Sárándi József vőfélykönyve. Újcsanálos, 1894. HÓM NA 2223. 27.

167.

Taktabáji vöfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 84. A végén bejegyzés: Irta Ozsváth B...ár 4. ik A strófa kéziratos közköltészeti párhuzama:

Mer eleget főztünk, tormás csuka vagyon,

Egy megdöglött tyúkot haton vertünk agyon.

Ki borhoz nem szokott, vizünk is jó vagyon,

Igyék jól, ha tetszik, s osztán elszaladjon!

Diák versek, mondókák (1745-1749) RMKT XVIII/4. 2000. (127.) jegyzetei: 547. Hasonló szövegű változata található a Pacséri vőfély könyvben:

Tüskés disznók nálunk bepácolva vagyon,

Egy beteges bolhát heten vertünk agyon.

Ki borhoz nem szokott, vizünk is jó vagyon,

Minden elballaghat így haza a fagyon.

Pacséri vöfélykönyv, 19. század második fele. Cím nélkül [Lakodalmi mulatóvers, borköszöntő] Ks.: Apró öreg békák muzsikások lesznek... (BORÚS R. 1998. 96.)

Az agyon-fagyon rímpár egy közköltészeti eredetű rímtoposz, hasonló kontextusban megvan a 177. szövegcsaládban is, szintén taktabáji variáns.

168.

Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. OSZK Oct. Hung. 416. 24.

Első versszaka ponyvái eredetű, az Ujdonnan új vőfény kötelesség egyik szövegéből került át.

D) Újdonnan új vőfény kötelesség... (é. n.) OSZK 820.771. MIKOR AZ ESKETŐRÜL A LAKADALMAS HÁZNÁL VÁGYNAK. Ks.: Drága jó uraim! S nagy jó asszonyaim. ..

Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (254.) Ponyvái és kéziratos variantúráját lásd a 658— 659. oldalakon.

509