Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Jegyzetek

A ponyvaszöveg első, általam ismert kiadása (1875) negyven évvel későbbi a kéziratnál. Ez a strófa a szintén Pántzél Jánostól származó 99. szövegcsaládban is megvan. Ezek alapján valószínű, hogy az Alföldi vőfénykönyv szerzője szájhagyományban élő, vagy kéziratos forrásokból is merített a ponyvafüzet megírásakor.

További párhuzama:

Karsai Mihály vöfélykönyve. Szék, 1896—1897. NAGYVŐFÉNY ÍGY SZÓL, MIKOR MEGY KI A LEVESÉR.’ Ks.: Hajnali szép csillag, tündöklő fényessé'g... (FAZEKAS Z, 2000. 23-24.)

114.

I. Taktabdji vöfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 73. PAPRIKÁS HÚS. Ks.: Ismét megérkeztem uraim, sokára...

II. Bihari Lajos kéziratos gyűjteménye. Kisgyőr, 1909-1911. HÓM NA 580. 12-13.

A szöveg ponyvái eredetű:

G) Alföldi vőfény-könyv. Budapest, 1875. OSZK PNy 862. PAPRIKÁS HÚS. Ks.: Ismét megérkeztem uraim, sokára...

H) Legújabb alföldi vőfény-könyv. Szeged, é. n. OSZK PNy. 2512. PAPRIKÁS HÚS. Ks.: Ismét megérkeztem, uraim, sokára...

További változatok:

Béres János vőfélykönyve. Bánfalva, 1907-1908. PECSENYE FELKÖSZÖNTŐ. Ks.: Ismét megérkeztem uraim, sokára... (BÉRES J. 2002. 57.)

A ponyvaszövegben szilaj bika (marhapaprikás) szerepel. A kisgyőri változatban a vén kotlóstyúk (csirkepaprikás) egyéni változtatás. A szilaj bikával hét nap verekedtem motívummal kapcsolatban Csalog József felveti, hogy a magyar néphit táltosviaskodásának egy kései emlékét sejthetjük mögötte. (CSALOG J. 1956. 166-167.) A talán kissé túlzó történeti párhuzamra többször hivatkozik Jung Károly is. (JUNG K. 1978. 280.)

115.

Bihari Lajos kéziratos gyűjteménye. Kisgyőr, 1909—1911. HÓM NA 580. 24.

A német és a magyar konyha szembeállítása, a pásztortudomány mint etnikus specifikum, és a pörkölt mint nemzeti jelkép kibontakozása olvasható ebben a szövegben. (KISBÁN E. 1989, TÓTH A. 2006. 659-663.) A záró sorpár szerint a zenészek tust húznak a tálalóvers után: a fogásnóta kései továbbélése.

116.

Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. OSZK Oct. Hung. 416. 15.

A szöveg érdekessége a messze földről hozott étel sztereotípiájának kibontása. A Bakony több helyen is szerepel, mint távoli vidék, mint hőstettek színtere és mint ételek forrása, lásd a 130. szöveget.

496