Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Lakodalmi mulatóversek (168-195.)
6. Akár együnk, akár igyunk, Hogy vigadjunk, ez a dolgunk. Mindent hajtsunk fő végére, Az Isten dicsőségére! 7. Azért egyetek, igyatok, Barátim, és vigadjatok! De Szent Pálnak engedjetek, Bortól ne részegedjetek! 175. Mikor a vőfély öhetnék 1. Halljátok meg panaszimat, bizony nem kevés van! A nagy éjség a hasamban jóllakás miatt van. De sajnálom, hogy a tálban, De nem az én tarisznyámban Hever a sült kappan! 2. Látom, hogy vígan vagytok, engem nem kínáltok, Elfognám, ha egyszer borral kínálnátok! Lúdcombbal ha hajigálnátok, És úgy vigadnátok! 3. Vőlegény uramat is látom, szép szömély mellett ül, Tudom is, hogy most a szíve a gatyába örül. De én ha szólok ezekrül, Hogy így élek, csak egyedül, Míg az szöröncse rám nem kerül. 4. A szüzecskék is suttognak, de nem tudom, mit suttognak. Talán bizony ők engemet jól tartani akarnak? Avagy velem ugrándozni, Szeretnének mulatozni? Nem mondok én ellene jóakaratjoknak! 406
