Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Bor-, pálinka- és pohárköszöntők (146-167.)
156. Pohárköszöntés 1. Közelébb jöttem ez virágzó asztalhoz, Hogy kérést tönnék főnásznagy uramtul. Ezen kérésemet hogyha meghallgatnák, Hogy egy pohár borral torkom megáztatnák! 2. Mert már látom, muszáj panaszra fakadnom, A torkom mögszáradt, azt nem tagadhatom. Köszönettel venném, hogyha megszánnának, Csak egy pohár borral ha mögkínálnának. 3. A mézhögyön termött, bajor borbul csinált, Édös muskotállyal töltött teli poharat is Szeretném már egyször fölvönni, Mert már az torkom régön várja, Hogy valaki mögkínálna. De már tovább nem tűrhetöm, Mert az nyálam sem nyelhetöm. 4. Nem bánnám én, ha mondanák, ülj az asztal mellé! Azt sem bánnám, ha ülnék is a mönyasszony mellé. Szüzek közül egyik mellé, de nem a kemönce mellé, Csak az asztal mellé! 5. Ha az asztal mellett ülnék, A palackba gyakran belétekintenék. Sok kínálást nem is várnék, Hanem bátran innék, önnék. Teli pohár vörösbor, Én rajtam lönne a sor, vivát! 157. Pohárköszöntés 1. A bort gazdánk akárhol vöszi, És mint kedves vendégi aztat nem keresik, Vőlegényünknek is megszáradt a torka, A jó násznagyunknak nincsen reá gondja. 392